Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)
288 azaz: ellenes hengerkerékben az erő úgy van a teherhez, minta hengerek’ sugarainak félkülönzéke, a forgattyu vagy küllő' hosszához. Miből kitetszik, hogy nem a hengerek’ átalános vastagsága, hanem csak azoknak kiilönzéke jő tekintetbe, s ennélfogva a fölemelendő teher’ nagyságához képest a hengerek bármelly vastagok készíttethetnek, különzékíik pedig az eszközlendö erönyereség tekintetéből tetszés szerint kisebbíttethetik. Azonban ezen hathatós erőmű czélszerüen csak akkor használható, midőn igen nagy teher nem nagy magasságra emelendő. 6) A hengerkerekek egy erőművé, melly kerékmű nevet visel, egyesithetök, vagy végnélküli kötelek, vagy fogas kerekek által. Első módon t. i. az egyik kerék' körülete, a másik kerék’ hengerével, ennek körülete ismét a következő kerék’ hengerével olly kötél, zsineg, vagy szíj által, mellynek két vége egyesülve van, közösülésbe hozatik; ha kívántatik, hogy minden következő hengerkerék az előbbivel egy irányban forogjon, az összekötés akkép történik, mint 157. rajz mutatja; ellenben pedig úgy, mint 158. rajzban láthatni. Ezen összekötési mód igen ajánlható : mert azon157. rajz. 158. rajz. kívül, hogy jutányosb, távolabbra eső hengerkerekek' egyesítésére is alkalmazható, és általa zörgés, és zötyögés nélküli mozgás eszközölhető; azonban mivel a kerék’ mozgását csak a kötél’ súrlódása
