Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)

289 —

által létesíti, csak kisebb terhek’ mozgatására czélszerü. — Nagyobb ellenállások’ legyőzésére, a hengerkerekek czélszeriien készített fogas kerekek által kapcsoltatnak össze, mellyek vagy csillagkerék vagy fésükerék, vagy kupkerék neve alatt jönnek, a mint fogaik vagy a kerék’ síkjában feküsznek, vagy azzal merő, avagy ferde szöget képeznek ; az összevágó kerekeknek kisebbiké pedig, melly- nek fogai a tengelyével egyenközíi irányú kivájások által készíttettek, vagy ugyanazon irányú rudakból állanak, korong nevet visel. A kerekmü’ egyes hengerkerekeinek tengelye közönségesen egy nagyobb fogas kerekkel, és egy koronggal látlatik el, és akkép állíttatnak össze, miszerint az egyik hengerkerék’ korongjába a másik hengerkerék’ fogas kereke kapaszkodjék, mint ezt a 159. rajz szem elébe tünteti. Ha illy kerekmünek egyik szélső kereke va- lamelly erő által mozgásba hozatik, látni való, hogy az egész kerékrendszer mozgásba jő. — Képzeljük már most a 157. 158. 159. rajzok által jelentett kerékmüvekben A korong’ forgattyújára P erőt, C kerék’ hengerére pedig Q terhet alkalmazva. Midőn P erő, A korongot mozgásba hozza, ez B kerék’ fogaira bizonyos P1 erővel hat, és emennek korongja szintén C kerék’ fogaiba kapaszkodván, azokra P“ erővel működik ; minekokáért az (I) arány értelmében sulyegyenkor

A kerékben áll: P: P* = r : R'

B kerékben „ P' : P“ = r‘\ R'

C kerékben „ P":Q =r“:R“

Mindannyiban: P: Q = r-r'-r" : . (IV);

azaz : kerékmüben az erő úgy van a teherhez, mint a korongok’ sugarainak szorozata a kerekek' sugarainak szorozatához.

Ha r = r‘ r= r", és R = R1 = R" , lesz :

P: Q — r3: R3, vagy n hengerkerekek’ számát jelentvén : P : Q = rn: Rn • ha r» = 1, lesz :

P: Q= 1 ; Rn.........................................................................(V);

Jedlik Természettan I. k. 19

159. rajz.