Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)
287 a) Legegyszerűbben, ha egy tengelyre két különböző sugarú A és B hengerek (155. rajz) úgy alkalmaztatnak, hogy midőn ^4-ra a terhet tartó kötélnek egyik része föltekeredik, ugyanakkor a kötélnek másik része B-röl letekerödjék, maga pedig a Q teher a kötélről C mozgó csiga által függjön. Két hen- gerkerékböl, és egy mozgó csigából e módoni összetett erőmű ellenes hengerkerék-nek mondathatik ; mert midőn P erő D forgattyú által A és B hengereket mozgásba hozza, előbbi által a teher fölemeltelik, utóbbi által pedig leeresztetik ; de mégis mivel A-ra ugyanazon idő alatt több kötél tekeredik föl, mint 5-ről le, Q tehernek emelkednie kell. Miként ezen nevezetes erőműben a működő erők’ nyugtani viszonya kitűnjék, jelentessék annak há- ránt. szelvénye 156. rajzban, hol a és b, A és B hengereknek azon 156. rajz. pontjait jelentik, mellyekben az illető kötélrész- töl érintetnek, c pont a hengerek’ közös tengelyét, cd pedig a forgattyú’ vagy küllő’ azon hosz- szuságát mutatja, mellyre P erő merőlegesen működik. Mint önként világlik, az egész nem egyéb, mint acd első rendű emeltyű, mellynek ac karjára 0 o —, cd karjára pedig ismét —, és P erők hatnak. Minthogy az emeltyűnek egyik karjára ható erőknek összes nyugtani nyomatéka egyenlő a másik karra ható erő, vagy erők’ nyugtani nyomatéká- hoz, áll ezen egyenlet : O Q Pcd-j- —eh 0 Pcd — — (ac—ch) —’ac, honnét vagy P-cd=0 I — P: 0 = ac—eb' 2 ac—eb ~2T( ac—cb^v ”2_ ) innen cd (III)
