Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)

284

honnét P:Q = l:Nn...........................(V);

azaz : több kötél-darabbal alakított csigasorban az erő úgy van a teherhez, mint 1 a terhet tartó kötélrészek' számának azon hatványához , mellynek kitevőjét a kötéldarabok' száma teszi.

dj 151. rajzban a csigasor’ legfelsőbb mozgó csigájára alkalmazott kötélrészeknek mindegyike feszül egy 151. rajz. P-vel, tehát mind a három együtt 3P-\e1, ezen feszülés közölletik a második mozgó csigának mindegyik kötélrészével, mellyek- nek feszülési összege = 9P-hez ; ez ismét a harmadik mozgó csigára ható kötélrészek’ mindegyikével közösíttetik ; tehát ezeknek feszülési összege = 27P; s mivel ezen utolsó feszülési összeg Q teherrel egyensúlyban áll,

Q

lesz: 27P=Q,és P=— ; de 27P=33P=Q,

, . 0

es így atalánosan NnP = Q, és P = —,

miből megint az (V) arány foly.

389) A mondottakból kitűnik, hogy a csiga nem egyéb , mint olly rendszere az emeltyűknek, mellyben a működő emeltyűk egymást folytonosan fölváltják; úgy de az emeltyűnél áll ezen arány :

P: Q = s:S (379, IV), tehát áll a csigában, és mindenféle csigarendszerben is ; azaz minden csiganemű erőműben annál kisebb a teher által bizonyos idő alatt megfutott tér, minél nagyobb az erőmű által mozgásba hozott Q teher, P erőnél ; vagy más szavakkal : minden csiganemü erőműben, a mozgási akadályokat tekintetbe nem véve, a mennyi az eröbeni nyereség, annyi az időbeni veszteség.

/. Jegyzék. Az első és másodrendű csigasorokon kívül, még másféle szerkezetű csigasorok is vannak , de azokat mint ritkább használatuakat tárgyalni annál is inkább fölösleges volna, mivel mindnyájukban az erő , és teher közti nyugtani viszony az imént kimutatott utón könnyen feltalálható. (Lásd ezekről Rüst Mechanik der fester Körper , Berlin 1841, 134—141. lapon; és Jamieson Mechanik, Wien 1841. Dritte Abtheilung, 117—192).