Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)

285

II. Jegyzék. Ha a mozgó csigáról, és csigasorokról fölállított egyenleteket , és nyugtani viszonyokat igen mozgékony csigákkal (mint illik) kívánjuk kísérletek által pontosan elötüntetni , akkor a mozgó csigák’ súlyát is teher gyanánt kell tekintenünk.

III. Czikk.

Henger-kerékről.

390) A henger-kerék neve alatt értetik olly henger, melly tengelye körül vagy a vele összekötött kerék, vagy rajta keresztül- bocsátott küllők, vagy a végére alkalmazott forgattyú által forgatható. Ha ezen henger’ felületéről lefüggö kötélre valamelly Q teher akaszlatik, látnivaló, hogy annak a forgatott hengerre tekerödzö kötél által fölemeltetnie kell. A hengerkerék’ lényege épen nem változik, bármelly irányú helyzetben légyen is annak hengere; ha helyzete függélyes: bálvány, ha fekmentes, gerendély nevet visel. Elsőt 152. rajz, másodikat 153. rajz mutatja.

152. rajz. 153. rajz.

391) Az erő és teher’ nyugtani viszonya henger-kerékben. A keréknek, és tehernek változhatlan összekötése miatt a terhet a kerék’ síkjába gondolattal bízvást általtehetjük. Ezen esetre ADEF (154. rajz) a kerék’ körületét, C pont a kerék’ és henger' közös tengelyét, BC a henger’ sugarát, AC, DC, EC, FC a küllők' hosszúságát, B pedig a Q tehernek támadási pontját háránt metszvényben jelcntcndi. Ha feltesszük, hogy P erő a kerék’ köriiletének A pontjára érintő irányában, vagy mi egyre megy, AC küllőre merölege-