Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)
283 a) 148. rajzban a kötélrész P erőtől akkora feszülést szenved, melly=P-hez (233, a) ; de ezen feszülés a csigák mozgékonysága miatt a többi kötélrészekkel is közöltetik, ésigy b,c,d, e kötélrészeknek is mindegyike P erővel feszül; minthogy pedig b, c, d, e, kötélrészeknek feszülése = 4P tartja Q terhet, minden kétség nélkül Q 4P = Q, és P= — , vagy átalánosan a terhet tartó kötélrészek’ Q számát jelentvén IV-nel, lesz: NP=Q, és P= — ; honnét P: 0— 1: N , . . . (IV); szóval : az egy kötelii csigasorbün az erő úgy van a teherhez, mint 1 a terhet tartó kötelek' számához. 6) 149. rajzban ó, d, c, terhet tartó kötélrészek az előbbi pont alatt előhozott oknál fogva egyenként épen akkora feszülést állnak ki, a miilyent a kötélrész szenved, t. i. magához a P eréhez 0 egyenlőt; tehát lesz: 3P= Q, és P = — ,vagy átalánosanNP=Q, O és P= — ; miből ismét a (IV) arány foly. c) 150. rajzban képzett másodrendű csigasornak legfelsőbb csigája körüli kötélrészek feszülnek egyegy P-vel, tehát mind ketten együtt 2P-vel ; ezen feszülés közöltetik a második mozgó csigának kötélrészeivel, minekokáért ennek mind a két kötele együtt feszül 4P-vel; és ugyanazon okból a harmadik mozgó csigának kötelei együtt 8P-nyi feszülést szenvednek; de ezen 8P-nyi feszülés Q terhet egyensúlyban Q tartja; következésképen 8P = Q, és P= —, de 8P = 23Pr= Q-, tehát a terhet tartó kö- télrészek’ számát, melly ezen csigasorban kf'ttö, IV-nel, az egyes kötéldarabok' számát pedig, melly itt három, n-nel jelentvén, 0 átalánosan lesz : A« P — Q. és P = — ; v J jv n 150. rajz.
