Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)
275 és P-\-Q = QL P (Vili). 382) Eddig úgy tekintettük az emeltyűt, mintha nehézségnélküli merevény vonal volna, mi azonban a gyakorlatban nem áll; de ezen körülmény az imént létrehozott állítmányokon semmi változást sem tesz ; mert az emeltyű karainak súlyát olly erők gyanánt vehetni, mellyek az emeltyű mindegyik karának súlypontjából függélyes irányban működnek, és igy hatásukkal vagy az erő’ vagy teher’ működését elősegítik. így midőn a Ctámaszponton (135. rajz) nyugvó kétkarú emeltyűnek A és B pontjaira P és Q erők alkalmaz- vák, ezeken kívül még az AC és BC karoknak U és V sulyjai is az illető karok’ m és n súlypontjaira működnek; tehát AB emeltyűre, ezen esetben valódilag nem kettő, hanem négy erő van alkalmazva, mellyek közül U, P erőt, V pedig Q terhet segíti ; de mivel átalánosan az erő és teher’ nyugtani nyomatékaik egyenlők, áll : Pp -|- Uu = Qq -f- Vv ; és innen Qg-h Vv— Uu Pp-1- Uu— Vv P= -----1------------; és Q = ——— . (IX). P q V ' /. Jegyzék. Az emeltyű használata közéletben rendkívül kiterjedt. így a mérleg, mázsa, emelőrúd, törövas, véső, olló, fogó, ásó, lapát, evedzö, kulcs, ugyanannyi példáji az elsőrendű emeltyűnek. Kés, irótoll, ecset, kalapács, állatok’ tagjai, madarak’ szárnyai, harmadrendű emeltyűhez tartoznak; ennélfogva az állatok’ tagjait mozgató izmoknak ereje sokkal nagyobb a tagok’ súlyánál , vagy ezen tagok által meggyőzendő ellenállásoknál. Továbbá az emeltyű elméletéből érthetni, hogy az állatok’ csontjai, füvek’ szárai, madarak’ tollai üres henger idomú alakjuknál fogva sokkal erősebbek, mint lennének ha tömegeik egy tömör hengert képeznének. II. Jegyzék. Az előbbi jegyzék alatt elősorolt emeltyű’ példáiból a mérleg, és mázsa mindennapi, és érdekes használatuk miatt megérdemlik , hogy e helyen különösen tárgyaltassanak. a) Mérleg a testek’ súlyainak meghatározására használtatni szokott kétkarú, és C pont körül igen könnyen mozogható emeltyű (136. rajz) , mellynek A és B pontjaiból a testek, és nyomtatékok’ fölvételére alkalmatos csészék függnek. A jó mérlegtől megkivántatik , hogy a csészékbe helyzeti sulyok AB rúdnak vizirányos helyzetekor egyenlők legyenek ; a rúd’ vizirányos helyzete könnyen észrevehető, s maga a mérleg elegendő érzékeny legyen. —Az első tulajdonnal birand , ha ACkar csészéjével együtt egyensulyű BC kar és csészéjének sulyjával, és AC—BC-hez ; mert ezen arány szerint, P: Q=BC : AC 18*
