Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)
276 csak akkor lesz P— 0-hoz, ha AC~ BC. Bir-e valamelly mérleg ezen szükséges tulajdonnal, onnét láthatni, ha a mérleg’ csészéjébe helyzeti, és sulyegyent tartó terhek egymással fölcseréltetvén az előbbi egyensúly nem változik, különben a mérleg hamis. Azonban hamis mérleggel is lehet a testek’ súlyát igazán meghatározni ; t. i. a megmérendő test egyik csészébe tétetvén , a másikba akar- minémü terhelmények, például: ólomgömbök, vagy babszemek mindaddig rakatnak , mig a mérleg’ rudja viz- irányosan nem áll, ekkor a megmérendő testet csészéjéből kivevén, helyébe fontok, vagy a font’ részeit jelentő sulymértékek tétetnek, mig a mérleg- rud ismét vizirányos állásba nem jő; a berakott ismert nagyságú nyomtatóitok adandják a test’ valódi súlyát. Hogy pedig a mérlegrud’ vizirányos helyzete könnyen észrevehető legyen , egyszerű , és alkalmas eszközül szolgál a mérlegrud közepéből merőlegesen kiálló n vessző , melly nyelv nevet visel, és az akaszpontról függő, és villát képző rudak között mozog ; ha ezen nyelv a villa’ oldalai között áll, vagy hegye a villa’ felső részéből kiálló o hcgygyel általellenes, akkor a mérlegrud vizirányos helyzetben van. De hogy a mérlegrud a csészékben létező terhek’ egyenlőségekor vizirányos helyzetbe jöhessen, annak C támaszpontja sem a csészék’ függéspontjaikat összekötő AB vonalban , sem azon alól, hanem valamicskével fölötte feküdjék.—Az elsőnek belátásául jelentsen Aß vonal (137. rajz) olly mérlegrudat, mellynek C támaszpontja A és ß fiiggesztési pontokkal egy vonalban van , ez az A és B pontokból függő terhek’ egyenlőségekor akármelly ab helyzetben nyugva mara- dand ; mert az egyenlő terheltnek a támaszponttól! am , és bn távolságaik is egyenlők ; és igy a terhek’ egyenlőségét vizirányos állásával nem jelentendi. Ha pedig valamellyik tehernek a másik fölött bármelly csekély túlsúlya vagyon , akkor a mérlegrud függélyes helyzetbe fordul. — A második eset’ belátásául jelentsen AB vonal (138. rajz) olly mérlegrudat, mellynek C támaszpontja AB vonalon alól fekszik ; ez a terhek’ egyenlőségekor teljességgel vizirányos helyzetben is nyugodhatna ugyan, de ha abból valamelly bicz- czentés által ab helyzetbe hozatnék, többé vissza nem térne , hanem az egész mérlegrud C pont körül megfordulna; mert ámbár egyenlők az A és B pontokból függő terhek, 137. rajz. ■ni.................../6 c\/ & 138. rajz. 71 :............. ...yo A i y B ..Aj / / ! ÛLS.I.............. .......í m 136. rajz.
