Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)

262

közeg’ ellenállása nagyobb viszonyban nö, mint a mozgó test’sebességének négyzete. Ezen körülmény a levegőre nézve akkor áll elő, ha a mozgó test’ sebessége körülbelöl 800 lábnyi. (Lásd Baumgartner 1842, 251. lap).

e) Végre a test’ mozgási iránija-, és felületétől képzett szöglet ; minél hegyesebb ez, annál kisebb a közeg7 ellenállása, mert a mozgó test’ sebessége a közegbe ütköző ferde felületére nézve olly mellék-sebességekre oszlik, mellyeknek egyike a közegre hatástalan. Innen van, hogy a hajók annál gyorsabban járhatnak, minél hegyesebb ék-alakkal bírnak. Ezen oknál fogva a madaraknak, és halaknak testeiket is ék-formára alkotta a természet ura.

/. Jegyzék. A mondottakból már láthatni, hogy légben történendő testek’ mozgásai az elméletileg kiszámitottaktól jóval is különböznek. így a leeső test sebessége eleinte ugyan sebesedö , de minthogy a lég’ ellenállása a növekedő sebességnek négyzetével egy viszonyban van , nem sokára akkorává lesz, hogy az eső test’ mozgás-nagyságával egyensúlyt tarthat. Ennek megtörténtével a test’ esésének sebesedése teljesen megszűnik, s azután a test csak az addig nyert sebességével egyenletesen esik. Egyes testek’ esésében az egyenletes mozgás annál hamarább előáll, minél kisebb a tömegük térfogataik’ egyenlősége mellett. E szerint tehát bizonyos átmérőjű fagolyó a lei égőben lassabban esik ugyanazon átmérőjű vasgolyónál ; és 1 fontos , vaslemezből készült üres golyó lassabban esik 1 fontos tömör vasgolyónál ; valamint különböző nagyságú vasgolyók közül is a kisebbek lassabban esnek ; mert ezek tömegeikhez képest amazoknál nagyobb felülettel bírnak, elannyira , hogy a legsűrűbb anyagokból készült, és levegőben szétszórt finom por , abban sokáig lebegve maradhat, holott mindezen testek légüres térben egyenlő sebességgel esnének. — A lejtőn lecsúszó , vagy gördülő testek’ mozgása annálinkább elüt az egyenletesen sebesedö mozgástól, mivel a lég ellenálláson kívül még súrlódást is szenved. — Egy mozgásba hozott inga légüres térben sokkal tovább folytatná lengéseit. Különböző tömegű , de egyenlő sebességgel hagyított testek légüres térben szabályszerű hajtalékot leírván egyenlő távolságban ütköznének a föld’ színébe, most azonban a kisebb tömegek, kisebb távulságra haladnak , és útjoknak görbülete a megfutandó hajtaléktól annálinkább elüt, minél tovább folytatják útjokat stb.

II. Jegyzék. Ámbár sokszor kellemetlen akadály a közeg’ ellenállása, például a kátyulos úton , mindazonáltal többször reánk nézve igen hasznos. Ennek köszönhetjük, hogy a vízen úszó hajót evedzö használatával haladó mozgásba hozhatjuk. Ugyanis midőn mn (122. rajz) hajónak c pont körül mozgatható ab evedzöjét a hajóslegény b végénél vízbe merítvén «-nái P erővel an irányban nyomja , akkor az evedzöt olly merevény vonal gyanánt lehet tekinteni , mellynek b pontjára is bizonyos Q erő , tudniillik a víz’ ellenállása a jelentett nyíl irányában működik ; ezen két egyenközü és egy tájék felé ható erőnek c pontra működő eredője lészen : P-\-Q (215), melly által mozdíttat-