Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)

263 nék a hajó , ha renja semmi egyéb erő nem működnék ; de midőn a hajós- 122 rajz legény evedzöjének a pontját P erő­vel an irányban nyomja , egyszer­smind lábaival a hajó’ fenekére tá­maszkodván azt ugyanakkora Perö­vei ellenkező irányban tolja ; a hajó’ mozdítására működő erők’ összege tehát lészen: P-\-Q—P=Q ; honnét látnivaló , hogy az evedzés által mozgásba hozott hajó csak a víznek az evedzöre ható ellenállása által hajtatik. A közeg’ ellenállásának tu­lajdonítandó továbbá, hogy a folyó vizek és szelek malmokat és hajókat hajtanak. Ez utolsókat, ha a szél , vagy egyéb erő által mozgásba hozattak, csak a közeg’ ellenállásának használatával kormányozhatjuk ; elegendő terjedtségü kitárt esernyővel (mellyet szállernyö- nek nevezhetnénk) a legnagyobb magosságokról is sérülés nélkül leereszkedhe­tünk. Lég’ ellenhatása nélkül a legkisebb esöcsöppek is mind állatokra mind növényekre igen kártékonyán hatnának ; s. t. e. II. Czikk. Súrlódásról. 366) A súrlódás azon mozgási akadály, melly előáll, ha egyik test a másik fölületén halad. Ezt okozza a testek’ föliiletének göröncsössége, melly tökéletesen a legfinomabb simítás által sem távolítható, mert a testek’ likacsossága miatt kisebb nagyobb gö- röncsösség mindig fönnmarad. Minek következtében valamelly test’ felületén mozgó testnek szálkái, vagy domborodásai mozgás közben a másik test’ völgyeibe merülnek, és a mozgás’ folytatását mind­addig gátolják, mig a kiálló részek félre nem hajtatnak, el nem töretnek, vagy a másik test’ domborodásain, mint ugyanannyi lej­tőkön a völgyekből ki nem emeltetnek. Azon erő, melly ezen súr­lódási akadálynak meggyőzésére szükséges, méri a súrlódás’ nagyságát. 367) Súrlódás' nagysága. Ennek meghatározásában Coulomb már a Muschenbroek által választott utón legpontosabban járt el. Ezen czélra élt ö egy sur lásmér őrei, melly áll A asztalból (123. rajz) s ennek felületére párhuzamos irányban feszített olly hosszú abésed

Next

/
Oldalképek
Tartalom