Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)
259 DA—da Ha pedig DA = da, akkor-----------= 0, tehát ezen esetben A i test ütközés után csak AF sebességgel, valamint a test is csak af sebességgel haladand. cc) Végre ha BA és ba (120. rajz) sebességekkel ferdén összeütö A és a testek rugalmasak, és egyenlő tömegüek, a már többször említett sebesség-felbontás által kitűnik, hogy A és a testek ütközés utáni MN lappal egyenközös sebességük illetőleg EA = AF és ea = af; ugyanazon lapra merőleges sebességük pedig BE — DA, és be = da. ügy de az egyenlő tömegű A és a testek ezen sebességeket ütközés alatt egymással kicserélik (359, IV); tehát A test ütközés után AF és da = AG sebességekből származott AC sebességgel , a pedig af és DA = ag sebességekből eredett ac sebességgel folytatandja útját. 363) Ferde ütközés által az ütköző testek haladási mozgásukon kívül forgó mozgásba is hozatnak. Ennek bebizonyítása végett jelentse AB (121. rajz) egy ütött gömb’ azon szelvényét, mellynek síkjában a gömb középpontja C, és a ferde ütés DA iránya fekszik, DA erő’ hatása semmit sem változand, ha B pontra alkalmaztatni képzeljük EB és FB erőket, mellyeknek mind- DA egyike — -val egyenlő , és egyenközü, DA erőt pedig DG és GA egyenlő részekre felosztva gondoljuk ; de ekkor már a testre négy erő hat ; ezek közül DG és FB a HC eredőt nemzik, melly a gömb’ haladását eszközli ; GA és EB erők pedig azt forgásba hozzák (220). Ugyan e módon 121. rajz. 120. rajz. 17 *
