Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)

235

összes hossza legyen L, és azon hossznövekedés, mellyet ezen rudak’ egységi hossza bizonyos hévmérsék által nyer, legyen a; ab = cd horganyrudak’keresett hosszát jelentse x, és a horgany egységi hosszának ugyanazon hévmérsék általi kiterjedését 6; lesz az aczélrudak’ összes kiterjedése La, az x hosz- szuságú horganyrudé pedig xb; úgy de ezen kiterjedéseknek a tökéletes pótlás’ létesítésére egyenlőknek kell lenni ; áll tehát ezen egyenlet : La — xb, La

honnét x = — .

b

b) Hogy a mperczinga által valamelly t foknyi hévmérsékben bizonyos idő alatt tett lengések’ száma a fagyponti hévmérsék alatt teendőkre változtat- hassék , legyen a mperczingát fagypont alatt illető hosszúság — l ( és annak t foknyi hévség által nagyobbodott hosszát jelentse L. Ha az inga’ anyaga minden egyes hévségfokra l hosszúságának a-nyi részével nagyobbodik , lesz a t foknyi hévmérsékben nyert hosszabbulása lat, és az egész hossza l iaf, avagy l (í+a?) —L. Az L és l hosszaságoknak megfelelő lengések’ számát nevezvén N és n-nek, lesz :

N : n = |/T : |/T, (333. y.)\ L értékét helyettesítvén

N:nz= ff l : [// (1+at) ; honnét n = N \/r 1 -(- al.

Ha az inga fagyponton alóli hévmérsékben lengene, változtatott hoszsza lenne L — l (1—al) és a fagypont hévmérsékben teendő

lengéseinek száma n — IN [/^ 1 — at.

338) Az összetett ingának különféle használatai vannak.

a) Olly ingának , mellynek elméleti hoszsza ismeretes, bizonyos idő alatti lengések' számából, kiszámítható a mperczingának is hoszsza (336).

b) Mperczinga igen czélszerü eszköz az idő’ meghatározására, valamint e végett Galilaei után Riccioli és Grimaldi a szabad esés’ törvényeinek kémlelésekor használták is. Ezek után nem sokára 1656-ban Huygen az idő határozatra alkalmazandó ingákat kerékrendszerböl álló műszer