Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)

236

rel akkép hozta kapcsolatba, hogy a kerekekre ható súly vagy rugony által nemcsak az inga folytonos, s egyenlő lengésben tartassák, hanem az általa tett lengések’ száma is az arra készített lapon mulatók által mutattatnék, s igy a közéletben használtatni szokott órák’ feltalálója lön. Miként az ingának az órakerekekkeli összekapcsolása érthetővé legyen, lásd a 110-dik rajzot, 235. lapon.

c) Csak a mperczingák’ segítségével vala lehetséges a szabad esés’ első mperczében megfutott g tér’ nagyságái meghatározni ; mert

ha átalánosan az inga’ lengési ideje : t = Tt esetre, mellyben t— 1" lesz :

(331),

azon

1=7p —

V

nn

9 =

honnét

2

. 452,739... = 15,51 bécsiláb.

d) Ha valamelly helyre g-nek értéke már ismertetik, azon

l

helyen a mperczinga’ hossza az előbbi Í = 7T2— képletből lesz:

2g 31,030 1 ~~ TT* == (3,1415926)*

= 452,739'

IV. Czikk.

A hagyitott testek’ mozgásáról.

339) Minden test vagy lefelé, vagy fölfelé, és pedig mind a két esetben függélyes irányban, vagy oldalra a függélyes vonallal szögletet képző irányban hagyittathalik. E czikkben tehát mind a három esetre vonatkozó törvények lesznek tárgyalandók.

I. §.

A lefelé hagyitott testek’ mozgásáról.

340) A lefelé hagyitott testre mind a hagyitó, mind a nehézségi erő, egy irányban működik, minélfogva ezen két erő’ össze