Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Első rész. A testek' tulajdonságai - Harmadik szakasz. Nyugvás és mozgás általánosan
176 CT idő alatt F pontig szabadon esnék; lenne — = A F, és VT azon tér, £ mellyet hagyitási erő által ugyanazon idő alatt megfutna; s mintC CT hogy F<—, lesz VT ; ennélfogva VT tért AB vonallal jelentvén , .45-nek kisebbnek kell lennie .4F-néI. — Ezen határozó vonalaknak megfelelő kerülék pedig Akk'A. C CT 2) Ha V = T-, akkor lészen VT tér is egyenlő — térhez: 2 2 mivel ezen utolsót AF vonal képviseli, az előbbi egyenlő hosszúságú AC vonallal lészen jelentendő ; ezen vonalak pedig AOO'A kört eredményezik ; melly a fönn mondottaknál fogva szintén kerülék- nek tekintendő. C 3) Ha F > - ; F sebességgel T idő alatt megteendő utat AD Q vonal jelentheti ; melly a — sebességnek megfelelő AF térnél nagyobb ; ezen határozó vonalaknak megfelelő kerülék lészen AKK'A ; mellynek a középponthozi erőt foglaló gyupontja .1-hoz közelebb ; üres gyupontja pedig attól távolabb esik. c) F sebesség O-tól kezdve folytonosan nagyobbíttatván egyszer csak megszűnik lenni V <" C-nél, es lesz F = C-hez ; melly esetben a megfutandó ut leend hajtalék ; mert a hajtalék'leírására * , . MV2 működő középponthozi erőnek e kitételéből P=-----(271, IV) 2 R azonnal kitűnik, hogy V = C: mihelyt benne 2R és P helyett az a) pont alatt található értékek tétetnek. — Ezen esetben C sebességnek 2AF tér felel meg, V sebességgel megteendő ut pedig AE vonal által jelenthető ; és maga a leírandó hajtalék AHH'A. d) Végre ha F < C, a megfutandó görbe vonal mentelék leszen; mert ezen kitétel a mentelékbeni mozgást eszközlő középponthozi erő’ képletéből (271 , c) a már említett úton kivezethető. Ezen értelmezésből már világos : miként a középponti erők állal hajtott test, bár mekkora legyen is a hagyitási sebessége, mindig a kupmetszési görbe vonalaknak valamellyikén halad. — E helyett csak a kerülék és körbeni mozgás fog különösen tárgyaltatni.