Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Első rész. A testek' tulajdonságai - Harmadik szakasz. Nyugvás és mozgás általánosan
171 a) Föltevén, hogy ABF körben (66. rajz) mozgó A test egy igen picziny t idő alatt AB parányi ívet fut meg, világos, miként 66. rajz. azt csak az Ax és AC irányban működő , hagyító, és központhozi erők hatása által végzi el (268). Ezen erők által különösen megfutandó térek vo- nalokbani kitüntetéséül huzassanak B pontból Ax-re, és ^4C-re merőleges vonalok, AD a C-ben létező központhozi erő által, AE pedig a ha- gyíló erő által t idő alatt megteendő utat fogja jelenteni. AD ut’ meghatározása végett vonassék BF segédAF + FD közép távolság pedig FD, mert FD = AC =------------AB----. — A 2 gyupontoknak egymástoli távolságát mérő Ff vonal központkivüliség nevet visel. — Midőn ez =0, akkor a kerülék körbe megy által ; minél fogva a kör olly kerületiül tekinthető , mellynek gyupontjai a kerülék’ középpontjával összeesnek. BAC (67. rajz 0) hajtalék A csúcsából annak érintőjére merőlegesen húzott és a hajtalék ágai közé eső AG vonal , annak tengelyét teszi. — A hajtalék’ egyik ágának pontjaiból a tengelyre merőleges irányban a 67. rajz. másik ágnak átellenes pontjaira húzott egyenes ßC, DE \onalak rendékek , a hajtalék csúcsa , és egyes rendékek közötti AF, AG tengelyrészek pedig megfelelő metszé- kek neve alatt jönnek. — Lehet azonban a hajtalékhan ollyan Af( rendékeket, vagy húrokat huzni, mellyek a tengelyre nézve ferde irányúak ; illyféle rendékeket felező, és a tengelyijei e- gyenközü IK vonal hajtalék’ átmérőjének neveztetik. — A tengelynek azon pontja, mellyen a megfelelő metszéknél négyszer nagyobb rendék megy keresztül , hajtalék’ ggupontjá-nak mondatik. — A hajtalék’ bár- mellyik pontjából gyupontig húzott vonal , annak vonósugarát képezi. A mentelékről elegendő azt megemlítenünk : miként nagyobb tengelye egyenlő azon vonósugarak’ különzékével, mellyek mind a két gyupontokba a mentelék valamelly pontjából huzatnak.
