Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Első rész. A testek' tulajdonságai - Harmadik szakasz. Nyugvás és mozgás általánosan
172 vonal, ez állal képeztetik ABF/\; nielly ABDA-liez hasonló; áll tehál : AD: AB = AB : AF, és innen AEHa A test sebessége, melylyel a köríven halad = F-hez, ennek egyenletessége miatt (270) lesz AB = Vt, és AB2= F2í2; és hasonlóképen, ha a központhozi erő működése által első m. perez alatt megfutott tér neveztetik G-nek, lesz AD = Gt2-, (249, VIII); AF pedig mint átmérő =2R. — Ezen értékeket (a) képletben helyettesítvén , lesz : V-tGt- = —— ; innen 2 K G F2 Yr (ß). Minthogy a központhozi erő t idöcske alatt állandó erő gyanánt tekintethető, ennek pedig értéke, ha a működési időt másodpercz. [) a^W = 2G.f (25^1 XVII), lesz: G==4...........Cy)’ P F2 következőleg ( ?) és (j ) képletekből áll ezen egyenlet : — = — • honnét a körben mozgó testre működő középponthozi erő nagysága lészen : (I). b) Ezen képletből kivezethetni a kerülékben mozgó testre működő középponthozi erő nagyságát is; mert minden kör olly kerülök gyanánt tekinthető, mellynek gyupontjai a középponttal összeesnek; ha tehát AB F kör A pontját a kerülök csúcsának képzeljük, AC = R lesz ezen csúcsnak görbületi sugara ; minthogy pedig a felsőbb elemzés szerint a kerülök csúcsának görbületi su„ R2 gara egyenlő —,4a fél nagyobbtengelyt, B a fél kisebbtengelyt B2 jelentvén ; lesz /?==—; melly értéket az (I) képletben helyette-
