Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Első rész. A testek' tulajdonságai - Harmadik szakasz. Nyugvás és mozgás általánosan
170 a kör, kerülék, mentelek, vagy hajtalékban mozgó testre működő középponti erő nagyságát jelentik. kerülék (ellipsis) mint körkor nevet adhatni. — Továbbá azon szelvény, melly ABC kúp egyik oldalának, bármelly pontján keresztül a másik oldalával egyenközü irányban történik , az eaf hajlalék (parabola) nevezetű görbe vonult adja. Végre minden vágásik, melly ABC kúp’ csak egyik oldalát szeli , a másik oldalra pedig ferde irányú, a nélkül, hogy azt valahol átvágná , mcnlelék (hyperbola) nevű vonalt eszközöl ; minőt hak vonalban láthatni. — Ebből értetődik : hogyha ABC kúp’ oldalának felvett a pontján keresztül külömböző irányokban végetlen sok metsző síkok gondoltainak, azok által csak egy kör , és egy hajlalék , de végtelen számú kerülékek, és mentelékek fognak származni. — Ivör a fülébe eső kerülékeknek mintegy átmeneteiül szolgál az alá.ja esőkre. — Hajtalék pedig az a ponton keresztülmenö szelvények állal létesíthető kerülékek, és mentelékek közötti határvonall képzi. Miként a kupszelés által eredett görbe vonalakban történendő mozgás tulajdonságairól szólhassunk , a reájok vonatkozó pontokat és egyenes vonalokat is szükséges megemlíteni. — Ezek a körre vonatkozólag többnyire az elemi mértanból ismeretesek. — ADBE (65. rajz) kerülék két átellenes csúcsait összekötő AB vonal nagyobb tengely ; a nagyobb tengelyt merőlegesen felező DE vonal pedig kisebb tengely nevezetű. A két tengely átvágási C pontja a kerülék középpontját, azon F és f átvágások pedig, mellyek AC fél nagytengelyhez egyenlő körző nyílással D pontból a nagytengelyen tétetnek, a kerülék’ gyupontjait teszik. — A kerii- léknek bárinelly pontjából a gyupontokig húzott vonalok , minők DF, Df, és GF, Gf, annak vonó-sugarait jelentik. Ezekről az elemi mértanban bebizonyittatik , hogy összegük a nagytengellyel egyenlő. A kerülőknek bármelly pontjára húzott vonó-sugár, annak a gyuponttóli távolságát méri ; legkisebb távolság dF, legnagyobb FB, 65. rajz. 64. rajz.
