Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Első rész. A testek' tulajdonságai - Harmadik szakasz. Nyugvás és mozgás általánosan

160

S = — — GT- . . . (VÏÎI).

4G

y ,

Mivel ezen tér, melly -— -|-T időben végeztetik, kisebb, mint a 2G

V „

rövidebb — idő alatt megfutott (lásd a), következik: hogy a talált 2G

kitétel az átfutott térnek nem átalános nagyságát, hanem csak a testnek azon ponttóli távolságát jelenti, mellyben az e. lassúdó mozgás kezdődött.

V

c) Ha f = —, (VIII) képlet emebbe megy által :

S= ——11 vagy S=0 . . (IX);

4G 4 G ’

azaz: a test, ha eredeti sebességének megsemmitése után az állandó erő hatásával annyi ideig halad, mennyibe eredeti sebességének megsemmitése került, ugyanazon pontban létezik, mellyben e lassúdó mozgását kezdé.

V V

dj Végre ha V nagyobb mint — , tehetni T = —- -j- T“ ;

2G 2G'

melly értéket (VIII) képletben T helyett téve lesz, rövid hányitás után :

s=—vr‘ — Gr,2. . (X);

azaz : a test eredeti sebességének visszanyerése után sebesedéi mozgással a — V—2GT“ sebességnek megfelelő tért futja meg.

259) Mivel az e. lassúdó mozgás épen ellenkező természetű az e. sebesedő mozgással, minden további okoskodás nélkül világos , hogy az e. lassúdó mozgásban az eredeti sebesség idő növekedésével egyenes viszonyban kisebbedik, és szintén az eredeti sebességgel minden egyes mperczben elvégzendő tér annyival kisebb , mennyit a test az állandó erőnek folytonos működése által ellenirányban ugyanazon idő alatt futott volna meg.

Jegyzék. Az erő által okozott mozgás’ nagyságától, melly magának az erőnek mértékéül szolgál (242), jól megkülönboztetendö az erő által létrehozandó munka (Arbeit) vagy hatás (Wirkung) nagysága ; ez az erő növekedésével növekszik ugyan, de vele még sem egyenlő; mi hogy érthető legyen, képzeljünk egy M tömegű golyót valamelly közegbe, példáűl vízbe F sebességgel ütközni. Ezen golyó MV erejének megfelelő , és A'-nak nevezett munka