Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Első rész. A testek' tulajdonságai - Harmadik szakasz. Nyugvás és mozgás általánosan

153

lia S = s, lesz :

M m

„ T= t

„ MS = ms

P =p „

P : p = MS : ms P: p = t: T

MS ms .

— : —., hőimet

T t

711 s S ,

M : m = —, es

t T

t ' T

ha M = m, lesz :

55 S * 55

T: t = MS: ms T: t = S: s T: t = M: m M : m = s: S.

Ezen arányok, ha értelmük szóval, valamint ez a 241-dik szám alatt történt, kifejeztetik: az egyenletes mozgásnak ugyanannyi törvényét tüntetik elő.

245) Az egyenletes mozgás törvényei bármelly egyenletlen mozgásra is alkalmazhatók, ha az csak végetlenül kis időre vétetik tekintetbe. Mert végetlenül kis idő alatt akármelly nagy erő csak végetlenül kis sebességet idézhet elő, ez pedig a testben már létező határozott sebességet érezhetöleg nem módosíthatja ; tehát az egyenletlenül mozgó test végetlenül kis idő alatt úgy tekinthető, mintha egyenletes mozgást tenne. Ugyanezen oknál fogva következtethetni, hogy bármelly görbe mozgás is végetlen kis ideig egyenes mozgás gyanánt vétethetik.

246) Az egyenletesen sebesedö mozgás törvényei. Ezen mozgás állandó erő által történik, melly egyenlő idők alatt a mozgó testtel uj és egyenlő sebességet közöl. De az előbbi időben létrehozott sebesség a testben azért, mivel az utóbbi időben ismét akkora uj sebesség járul hozzá, meg nem szűnik, sőt inkább a test’ tehetlensége miatt megmarad , és az utóbbi időben létrehozottal

II. §•

Az egyenletesen sebesedö mozgásról.