Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Első rész. A testek' tulajdonságai - Harmadik szakasz. Nyugvás és mozgás általánosan
142 sulya épen nem háboríttatik, ha a P és Q erők középpontjából a velők egyensúlyt tartó R eredő elvétetik, és C pont erősen állóvá tétetik, azaz tá- maszszal (hypomochlion) láttatik el ; mert ezen támasz ellenállása épen úgy működeiül C pontra, valamint előbb R erő működött. Ha ezen változás megtörtént, akkor P és Q erők AD vonalt működésük irányában , tehát ellenkező irányokban C pont körül megfordítni törekszenek ; azon hatás, mellyet egyik erő a másik ellen egyensúlyi állapotában gyakorol, azok’ nyugtani nyomatékának nevezhető. Minthogy tehát a nyugtani nyomaték nem egyéb mint az illető erők’ hatása, világos : hogy annak a többi körülmények egyenlősége mellett az erők nagyságához szükségképen arányosnak kell lenni. Ha tehát P és Q erőknek nyugtani nyomatékaik M és m betűkkel jelentetnek, álland : M:m = P:Q . . . . («). Továbbá mivel P és Q erőkkel R erő egyensúlyban vagyon, ez azoknak eredőjével egyenlő (228. c) ; ha tehát irányának valamelly pontjából, például C-böl P és 0 erők irányaira CA = p, és CB = q merőlegesek, vagyis a nevezett erőkre vonatkozó támaszpont- tóli távolságok vonatnak, leend : P: Q = q: p (217); de ebből az tetszik ki, hogy az egyensúly tartására P erő támaszponttóli távolságának p-nek annyival kisebbnek kell lenni </-nál, a mennyivel P erő nagyobb Q erőnél ; tehát az egyensúlyt tartó erőknek egymás iránti hatása, vagyis nyugtani nyomatéka nemcsak azoknak átalános nagyságától , hanem a támaszponttóli távolságuktól is függ. Ennélfogva áll : M: m = p: q . . . . (,3). Végre (a) és (ß) arányokat a szokott módon összetevén leend: M : m = Pp: Qq ; ebből, ha m = 1, Q = 1, q = 1-hez, lészen : M = Pp. . . (1); azaz: minden erőnek nyvgtani nyomatéka egyenlő azon szorzathoz, melly magúból az erőből, és annak támaszpontjátóli távolságából keletkezik. 230) A merevény AB vonal (52. rajz) külön pontjaira ható P, 0, R erők egyensúlyi állapota akkor sem háboríttatik , midőn a 52. rajz.
