Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Első rész. A testek' tulajdonságai - Harmadik szakasz. Nyugvás és mozgás általánosan
143 i 'I bármennyire meghoszbitott AB vonalnak nem C hanem valamelly más ponlja, például 0 mozdulatlanná tétetik. Ha a nevezett erőknek 0 támaszponttóli távolságát hasonló, de kisebb betűkkel jelentjük, egyenkénti nyomatékük leszen Pp, Qq, Rr, s közülük mindegyik tulajdon nyomatékának nagyságával OB vonalt 0 támaszpont körül megfordítani törekszik ; de mivel együttvéve egyensúlyi állapotot eszközölnek, hatásaik egymást megsemmisítik, s ennekokáért nyo- matékaiknak betüvetési összege semmihez egyenlő, azaz Pp -j- Qq — Rr = 0 (225) ; innen Pp = Rr — Qq ; és Qq = Rr— Pp ; és Rr =Pp + Oq------(II): azaz : az egymást sulyegyenző erők rendszerében mindegyik erőnek nyugtani nyomatéka, a többi erők nyugtani nyomatékaiknak betüvetési összegéhez egyenlő. Jegyzék.. Mikép az egyensúlyozó erők nyomatékainak betüvetési összege képletben kellőleg kitétessék , tudni kell : hogy ha azon erők’ nyomatékai, mellyek az egész adott vonalnak akár valódi, akár csak önkénytesen fölvett támaszpont körüli megfordításában egymást segítik, + jegyüeknek iratnak, akkor ezen erőket az említett megfordításban gátoló erők nyomatékai a föl- teendő képletben ellenkező, azaz —jegyűek lesznek. 231) A nyugtani nyomatékok egyenletének használata. Az erők nyomatékainak egyensúlyi állapotban fennálló egyenletéből, körülményekhez képest bármellyik ismeretlen erőt könnyű hányi- tás által meghatározhatni, ha a többi erők nyomatékain kiviil a keresett erőnek a létező vagy fölvett támaszponttóli messzesége is adatik ; avagy bármellyik erőnek támaszponttóli távolságát kiszámíthatni , ha annak nagyságán és irányán kívül a többieknek nyomatékai adatvák. így például ha az AB vonalnak (52. rajz) c pontjában támaszpontot képzelünk, P és (? erők egyensúlyi állapotában lesz : Pp — Qq = 0, (230) vagy Pp — Qq ; innen Pp p— — P es P = -R", Q = (J = 9 Pp Q (in); (IV) ; Ha ugyanazon 52. rajzban P, Q és R erőket előbbi támadási pontjaikban meghagyván OB vonal 0 pontját támasztpont gyanánt tekintjük, egyensúlyi állapotban lesz:
