Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Első rész. A testek' tulajdonságai - Harmadik szakasz. Nyugvás és mozgás általánosan
141 I. §. Merevény vonal által összekötött pontokra működő erők egyensúlya. 228) A merevénynek gondolt vonal külön pontjaira működő erők egyensúlya e következő elvek szerint eszközölhető : a) Két erő közölt, mellyek a merevény vonalnak külön pontjaira működnek, egyensúly csak úgy lehetséges, ha azok egymással egyenlők, és « vonal irányában egymás ellen működnek ; mert illy erők annyiba vehetők, mintha az említett vonalnak csak egy pontjára működnének (198, a), és igy egymás’hatását megsemmítik (198, b). Ha pedig a vonal irányában működő erők egyike nagyobb, egyensúly eszközlése végett a kisebbik, azoknak különzékéhez egyenlő és ellenirányú erővel nagyobbítandó. b) Támadási pontokat összekötő vonal irányán kívül működő két erő egymással egyensúlyt tartani nem képes; mert vagy van eredőjük, vagy nincs; ha van, egy erő gyanánt tekintendők ; ha nincs eredőjük, akkor a féle egyenkózüekhez tartozók, mellyeknek egyike a másikhoz egyenlő, de mindegyike külön tájék felé működik, és igy az említett vonalban forgó mozgást okoz. Olly két erő tehát, mellynek van eredője, az eredővel egyenlő és ellenirányú erő alkalmazásával : amollyan két erő pedig, mellynek nincs eredője , csak a mindegyikök ellen különösen irányzott egyenlő erők segedelmével tétethetik egyensúlyi állapotba. c) Három vagy több bármelly irányú s külön pontokra ható erők tarthatnak egymásközt egyensúlyt, de csak azon esetben, midőn közülök mindegyik egyenlő és ellenirányú a többiből származandó eredővel. Ezen körülmény nem létezésében az egyensúly előállítása csak egy újonnan alkalmazandó erő által történhet, melly nagyságra a mindannyi erők eredőjével egyenlő, irányra pedig avval épen ellenkező. d') Midőn a merevény vonal több pontjaira ható erők egymásközt egyensúlyban nincsenek, és egy eredőre össze nem vonhatók, czélszerü felbontások és összetételek által vonassanak össze olly kevés erőre, a mennyire csak lehet. Ha ezen erők mindegyikének különösen egyenlő erő ellene tétetik, beáll az egyensúlyi állapot. 229) Egyensúlyban létező erők nyugtani nyomatéka. A merevény AB vonal (52. rajz) külön pontjaira ható P,Q, R erők egyen-
