Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Első rész. A testek' tulajdonságai - Harmadik szakasz. Nyugvás és mozgás általánosan
140 nézve pedig avval ellenkező (ó). így A pontra (51 rajz) ható P = AB és 0 = AC erőket csak az R = AD eredőjükkel ellenirányú és egyenlő R‘ — AD1 erő tarthatja egyensúlyban. Minthogy ABDC egyenközben AC = BD ; ABD háromszög oldalai P, Q és R erőket képviselik; tehát áll: P : Q : R = AB : BD : AD, vagy P: Q: R — s in ADB : sin BAD : sin ABD ; de R = R' • és sin ADB = si?i DAC = sin D'AC ; szintén sin BAD = sin BAD1 ; és sin ABD — sin BAC; tehát: P : Q : R‘ = sin D'AC: sin BAD' : sin BAC; azaz : az egy pontra ható s egymásközt egyensúlyt tartó három erőnek mindegyike egyenesen aránylik a másik két erő irányától képzett szögletnek keblével. dó A c) pont alatti elvből továbbá következik, hogy három vagy több egy pontra működő erők csak akkor lehetnek egyensúlyi állapotban, midőn közölök mindegyik magánosán egyenlő és ellenirányú a többiek eredőjével, mivel ezen föltétel alatt, az említett erők bármennyien legyenek is, két egyenlő és ellenirányú erők gyanánt tekintendők, mellyek a b) alatti elv szerint egymást meg- semmítik. Ha pedig valamelly erörendszerben az említett körülmény hiányzik, az egyensúly eszközlése végett abba még egy, s különösen mindannyi erők eredőjével egyenlő és ellenirányú erő leszen beiktatandó; ennek hatása a többi erőből származott ellenhatást egyensúlyban tartandja. 51. rajz. II. Czikk. Két vagy több pontra ható erők egyensúlya. 227) Azon megtámadási pontok , mellyekre valamelly testben külön erők alkalmaztatvák, majd változatlan összeköttetésben, egy merevény vonal (rúd), vagy változékonyban igen hajlékony vonal (zsineg vagy kötél) által, jelenhetnek meg. Az egyensúlyt illető körülmények mindegyik esetre nézve különösen lesznek tárgyalandók.
