Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Első rész. A testek' tulajdonságai - Harmadik szakasz. Nyugvás és mozgás általánosan
134 test’ alaka, hanem csak a támadási pontokat összekötő \onal jő tekintetbe. Ha ezen vonal, és a ráható erők’ iránya által képzett két belső szöglet együttvéve két ép szöglet’ összegéhez egyenlő, az erők egyenközüek ; különben pedig ferdék ; mindegyik esetben vagy egy, vagy külön tájék felé működök. 215) Két egyenközü és egy tájék felé működő erők összetétele. Képviseljék P és Q (48. rajz) egyenközü, M és N pontokra ható erőket MA, és NB vonalak. Ezen erörendszer hatásában épen semmi változás nem történend, ha MN vonalnak végső pontjaira 3131' = p és NN' = q egyenlő és ellenirányú segéderők alkalmaztatnak. De igy az MAA'M, és NBB'N e- gyenközök szerkezése illán P és p erők helyett az MA' átló által képviselt P' erőt, valamint Q és q erők helyett az NB' átló által jelentett Q'erői helyettesíthetni. Továbbá P' és Q' erők irányait mindaddig nyújtván, inig azok egymást c pontban nem metszik, P' és Q' erőket az irányukban fekvő c pontra akkép állaltehetni (4öS), hogy legyen 3IA' = ca', és NB' = eb'. Most c ponton MN vonalhoz egyenközüen mn vonalt , és szintúgy 3IA-hoz egyenközüen cD vonalt húzván, ca' és eb' vonalak által képviselt P' és Q' erők ugyanazon nagyságú erőkre felbontatnak, a minőkből összetételiek, nevezet szerint ca' felbontatik cm = p-re és ca = P-re; szintén eb' felbontatik en — ç-ra és eb = Q-ra. Ezen négy erőből p és q erők, mivel egyenlők és elleniránynak, egymást megsemmítik, Pés Q erők pedig, mert egy pontra hatók és egyirányúak, ezen értékű eredőt adják R — P-\-Q (211. 1), melly irányának 3IN vonallal közös, és erők középpontjának neveztetni szokott C pontjában alkalmazva P és Q erőkkel egyenliatású ; tehát : két egyenközü egy 48. rajz.
