Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Első rész. A testek' tulajdonságai - Harmadik szakasz. Nyugvás és mozgás általánosan
133 által ismét más mellékerökre felbonthatni, és igy tovább. Vagy, ha az erőt jelentő vonal valamelly háromszög’ oldala gyanánt tekintetik , lehet felette a háromszöget kiegészíteni, mellynek uj oldalai a felbontandó erő’ összetevőit képzendik. Ez illy rövid utoni erő- felbontásban többnyire ép szögi! háromszöggel élünk, hogy megtudhassuk, bizonyos lapra vagy vonalra ható erőnek mekkora része merőleges, és mekkora egyenközü irányban működik. 213) Erőfelbontás hányitás által. Nagyobb pontosság végett sokszor tanácsosabb az eröfelbontást hányitási utón eszközölni. Legyen az AD (47. rajz 131. lap) vonal általjelentettfíerö, olly irányú P és Q oldalerökre felbontandó, minőket a köriile irt ABDCegyen- köz AB és AC = BD oldalai képviselnek. A 208-dik alatti b) pont szerint áll : P: Q: R = sin ADB : sin BAD : sin ABD ; innen R sin ADB P : R = sin ADB : sin ABD ; tehát P =----------—— sin ABD. R sin BAD; Q: R = sin BAD: sin ABD; tehát Q =--------------sin ABD azaz : mindegyik oldalévá egyenlő a középerő, és azon töredék szorozatcihoz, mellynek számolója a középerő- és másik oldalerő közti szöglet kebléből, nevezője pedig az oldalerők közötti szöglet kebeléből áll. Ha a meghatározandó oldalerők közti BAC szöglet ép, akkor annak ABD pótlékszöglete is ép szöglet lesz, és igy sin ABD = 1 ; sin ADB = cos BAD ; sin BAD r= cos ADB ; tehát ezen esetben az oldalerök értékeik lesznek : P = R cos BAD......................(I) , Q = R cos ADB......................(II) ; szóval : azon oldaleröknek, mellyek ép szöglet alatt egy pontra hatnak, egyike egyenlő a középerőnek, és ezen oldalerő mellett fekvő szöglet’ pótkebelének szorozatcihoz. II. Czikk. Két pontra ható erők’ összetétele. 214) Midőn valamelly testnek különböző pontjaira egy síkban fekvő két erő működik, azok eredőjének meghatározásában nem a
