Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Első rész. A testek' tulajdonságai - Harmadik szakasz. Nyugvás és mozgás általánosan
124 hatása ugyanazon irányú, és olly nagyságú, minő azon egy R erőé leendne, mellynek iránya, és nagysága a kérdésben létező erők egyített nagyságával és irányával megegyez, azaz : R=P-\-Q-, tehát az egy támadási potitra ható, és egyirányú erők eredője azokkal közös irányú és összegűkhez egyenlő. 202) Ellenirányú erők eredője. Midőn az egy pontra ható erők elleniránynak, nagyságukra nézve vagy egyenlők vagy nem. Első esetben a 198. szám b) pontja alatt mondottaknál fogva egymást megsemmisítik, tehát belőlük semmi eredő nem származhat, azaz P—Q = 0. Ha pedig az ellenirányú erőknek egyike, például P nagyobb a másiknál, azt olly két egyenirányú erőkből összeállítottnak tekinthetni, mellyeknek egyike az ellenkező irányú 0-val, másika pedig a P és Q erőknek R betűvel jelelt különzékével egyenlő; de a két egyenlő és ellenirányú erők' hatásai egymást megsemmisítik, a nagyobbik erőből fennmaradott R különzék pedig továbbá is működik, azaz R = P—Q; tehát két különböző nagyságú, ellenirányban egy pontra ható erőknek eredője, azoknak különzékéliez egyenlő, és a nagyobbik erővel közös irányú. 203) A szöglet alatt működő erők összetételét illető elvek. Két, bizonyos szöglet alatt egy pontra működő erőnek mindenesetre vagyon eredője, mert ez csak akkor nem lehetséges, midőn azok egyenlők és ellenirányuak (202). De hogy ezen erőknek megfelelő eredő kellőleg meghatároztassék, e következő elvekkel szükséges megismerkedni. a) Szöglet alatt egy pontra működő két erő eredőjének iránya mindig az összetevők iránya által meghatározott síkban fekszik ; minthogy semmi okot sem hozhatni föl, mi által abból kimoz- díttatnék. b) Az említett eredő erőnek iránya szükségképen az összetevő erők irányai közé esik ; mert a támadási pontot mindegyik erő saját irányába vonni törekedvén, azt a másik erő irányától valamennyire eltéríti. ej Ha az összetevők egyenlők, eredő irányának az azoktól képzett szögletet feleznie kell ; mert egyik erő sem vonhatja a megtámadott pontot irányához közelebb, mint a másik. Ha pedig az összetevők egyike valamivel nagyobbodni tétetik, már akkor az eredő iránya, a nagyobbodott irányához közelebb esik ; mert ezen
