Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Első rész. A testek' tulajdonságai - Harmadik szakasz. Nyugvás és mozgás általánosan
121 HARMADIK SZAKASZ. Nyugvás és mozgás átalánosan. 194) Az előbbi két szakaszban mind közös, mind különböző tulajdonikra nézve megismertetett testek majd ugyanazon helyet foglalnak el folytonosan, majd helyöket változtatják. Első esetben nyugvási, másodikban mozgási állapotban lenni mondatnak. A nyugvás tehát nem egyéb, mint ugyanazon helynek folytonos elfoglalása ; mozgás pedig az elfoglalt helynek változtatása. Minden test tehetlenségénél fogva csak akkor jöhet mozgásba, ha reá valamelly erő működik (22); minthogy pedig a már előadottak szerint is minden testre, és annak részeire bizonyos erők szüntelen működnek, következni látszik, hogy bármelly testnek folytonosan mozgási állapotban lennie kellene; mi csakugyan mégis történnék, ha a testre működő erők egymás hatását számtalan esetekben meg nein semmisítenék, azaz egymással egyensúlyt nem tartanának. Ennélfogva a testek nyugvása nem egyéb, mint a reájok ható erőknek egyensúlyi állapota. Már ezekből kitűnik, miszerint a testek’ nyugvásának és mozgásának kellő értelmezésére legelőször is a nyugvás és mozgás okozójit, t. i. az erőket, vagy legalább is azoknak hatási módját ismerni kell. I. FEJEZET. Az erőkről átalánosan. CErőtan = Dynamica.) 195) Az erő fogalma és felosztása. Az erő által értetik valamelly mozgást létrehozó, vagy gátoló ok, a nélkül, hogy annak mibenlétét meg lehetne határozni. Azon időre nézve, mellyben működik, vagy pillanatnyi, vagy folytonos. Ez utóbbi ismét vagy állandó vagy változó. Azon pont, mellyre bizonyos erő hatását gyakorolja, megtámadási pontnak mondatik ; azon vonal pedig,
