Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Első rész. A testek' tulajdonságai - Harmadik szakasz. Nyugvás és mozgás általánosan

122

mellyet a megtámadott pont mozgása körben leír, vagy leírna, erő irányának neveztetik. Továbbá azon nyomás, mellyet az erőtől ösztönöztetett test valamelly akadályra gyakorol, az erő nagysága. Végre, ha egy vagy több, de egymással összefüggő megtámadási pontokra erők alkalmazvák, azok együtt egy erörendszert képeznek.

196) Az erők átalános mértéke. Mivel az erőket csak az általuk gyakorlott hatásról ismerjük, következetesen teszünk, ha azon erőt, melly a másikkal egyenlő hatást gyakorol, avval egyenlőnek, amazt pedig, melly a másiknál kétszer háromszor... nagyobb hatást gyakorol, kétszer, háromszor . . . nagyobb erőnek mondjuk, és megfordítva. Ezért ha P erő akkora hatással működik, mekkorával w-szer vett 5 erő, áll ezen egyenlet P—nS; és hasonlókép ha Q csak w-nyi részét gyakorolja azon hatásnak, melylyel az egész S

S

erő működik, lesz Q = ; azaz mind P, mind Q erőnek mértéke

az S erő, melly mint mértékerő egyesnek szokott vétetni. Gyakorlati életben az erők’ nagyságának meghatározására valamelly bizonyos nagyságú súly, p. o. 1 font, 1 mázsa, erömérték’ egységéül használtatik.

197) Az erők aránylagos mértéke. Az erötan állítmányainak elméleti kifejtése végett nem szükséges a kérdésben levő erőknek valódi nagyságát ismerni, hanem azok aránylagos nagyságával is megelégedhetni. Ezért az erők nagyságai olly vonalokkal jelentetnek, mellyeknek hossza az erők' nagyságával egy viszonyban áll. Az erőt jelentő vonal két betűvel szokott megneveztetni, és irányával az általa jelentett erő irányát mutatja. Éhez képest, hogy már a vonal betűinek kimondásából kitűnjék a jelentett erő hatási iránya, megkivántatik, miképen az erőt képviselő vonal kimondása mindenkor a megtámodási pont betűjével kezdődjék. Egyébiránt az erőt képviselő vonal, rövidség okáért, többször csak egy betűvel jeleltetik meg.

198) Az erők hatási módja, a) Ha az AB (40. rajz.) vonalnak B pontján BC irányban, melly az AB vonaléval megegyez, mü40. rajz. ködő erő alkalmaztatik, AB vonalnak minA B C den összefüggő részei BC irányban mozgásba jönek, és ugyanazon irányban moz-