Lósy-Schmidt Ede: A foszforos gyújtók. Römer István és Irinyi János szerepe e gyújtók tökéletesítésében (Budapest, 1936)

15

nyomórészt klórsavas káliumból állottak s ennek következményeként a gyufák szál.ításkor és elraktározáskor köny- nyen meggyulladva, tűzveszélyesek voltak. 1837-ben azután Irinyihez hasonlóan Présnél és Trevany bécsi gyárosok is ó.omhiperoxiddal helyettesítették a gyujtókeverékben a klórsavas káliumot s ily módon tökéletes összetételű gyujtókeveréket állítottak elő.23

Jensch cikkének, illetőleg Irinyi egykori diáktársának, Ludwig köz.eményének a hatása alatt vették be minden valószínűség szerint tankönyveikbe a német egyetemi tanárok közül 1903-ban dr. Fischer, göttingai egyetemi tanár21 és 1905-ben dr. Meyer, drezdai műegyetemi tanár azt,25 hogy Irinyi 1835-ben a Kämmerer eljárásától eltérően állított elő foszforos gyufákat, illetőleg, hogy Irinyi tekinthető a foszforos gyújtó első feltalálójának.

E helyütt említem meg azt is, hogy 1934 december közepe táján, amikor a bécsi műegyetem irattárában és könyvtárában Irinyi tanulmányai és a foszforos gyújtók története után kutattam, felkerestem többek között dr. Nussbaum József professzort is, ezen a műegyetemen a kémiai technológia enciklopédiájának tanárát. Elmondottam, mily sok nemzet tulajdonítja magának a foszforos gyújtó feltalálását és megkérdeztem, mit tud e gyújtó- fajta eredetéről. E kérdésemre a professzor azt válaszolta nekem, hogy egykori tanárának, az 1927-ben elhalt dr. Bamberger Max professzornak is az volt ,a véleménye és úgy tanította előadásaiban, hogy Irinyi a foszforos gyújtó feltalálója. Amint látjuk, azoknak a német professzoroknak a száma is elég nagy, kik Irinyi mellett foglaltak állást. Nincs tehát sok okunk únos-úntalan azon siránkozni, hogy el akarták tőle a gyufa feltalálásának érdemét vitatni.

A német irodalom anyagának ismertetése után, ideiktatom még az Irinyi találmányával foglalkozó magyar irodalmat is.

Irinyinek 1840 elején tudvalevőleg már gyufagyára volt Pesten. A Józsefvárosban, az Ősz- és a József-utcák sarkán állott ez a gyujtófák gyára, a Tajnay-féle házban. *

*s Dr. Bersch, Wilhelm: Die moderne Chemie. Eine Schilderung der cliem. Grossindustrie. Wien, Pest, Leipzig, 1900. 30. 1. (Phosphor und dessen Anwendlung.)

!4 Dr. Fischer, Ferdinand, Prof.; Lehrbuch d. ehern. Technologie, Leipzig 1903. 159. 1.

*5 Dr. Meyer, Ernst v., Trof.: Geschichte der Chemie von den ältesten Zeiten bis zur Gegenwart. III. Aufl. Leipzig, 1905. 520. 1. — E munkának 1869-ben megjelent első kiadásában Meyer, amikor még a lipcsei egyetem tanára volt, még nem említi Irinyit, csak Bőmért és Moldenhauert.