Lósy-Schmidt Ede: A foszforos gyújtók. Römer István és Irinyi János szerepe e gyújtók tökéletesítésében (Budapest, 1936)
16 Itt készítette Irinyi olcsó és jó gyufáit, a sercegőket és a zajtalanokat. Az Athenaeumban, 1840-ben közzétett hirdetés szerint kénes gyufáinak ára. 5000 darabonként 1 forint 15 krajcár, a kénteleneké pedig 1000 darabonként 40 krajcár volt. Készített még szeresét vagy taplót is, ezek ára 100 darabonként 6 krajcár volt. Gyujtószerei általában olcsóbbak voltak, mint a Bécsben gyártott gyujtószerek.26 Az 1852-ben megjelent Űjabbkori ismeretek tára című enciklopédia Irinyi életrajzában még csak annyit mond a gyújtók gyártásával kapcsolatban, hogy Pesten magának is gyúszergyára volt és a gyúszergyártás körül találmányokat tőn.27 Az 1856-ban megjelent D.anielik—Ferenczy-féle élet- rajzgyüjtemény csak Irinyi irodalmi munkáit sorolja fel, találmányát ellenben nem említi.28 Dr. Nendtvich Károlynak, a császár királyi József Ipartanodán a vegytan rendes tanárának 1860-ban megjelent A vegytan elemei című munkája,29 különösképpen dr. Say Móricnak a középiskolák számára 1862-ben írt A vegytan alapvonalai című munkája, ez utóbbinak 1868-ban megjelent második és 1886-ban megjelent ötödik kiadása sem említik Irinyi találmányát.30 A Természettudományi Közlönyben, első évfolyamától kezdve, Ilosvay professzornak előbb említett cikkén kívül csak két ízben esik a gyufa feltalálásának kérdéséről szó. Első ízben 1882-ben, dr. Say Móricnak a gyufa történetéről szóló előadásával kapcsolatban, amikor azt írja a Közlöny, hogy az igazi gyufához a foszfor alkalmas alakjának felfedezése vezetett. Az első gyufa Bécsben, Meissner tanár laboratóriumában készült s ebben magyar emberé a dicsőség.31 Másodszor pedig 1887-ben, amikor abból az alkalomból, hogy a L’Artiere című fiumei iparoslap Valobra Samson nevű olasz alattvalónak tulajdonította a mai gyufát 1829-ből. azt a kérdést intézték a társulathoz, hogy ki a valódi feltaláló, mivel mi magyarok Irinyit tartjuk a gyufa feltalálójának. Kikről mondják még, s 26 Athenaeum. Tudományok és szépművészetek tára. Pest. 1840. évf. I. félév május 22. 41. szám, 656. 1.: Egyveleg. Gyújtó- fák* gyára Pesten. Ez a hirdetés csak egyszer jelent meg. Az 1841. 1842. és 1843. évfolyamokban nem hirdette már Irinyi. 27 IV. köt. Test, 1852. Irinyi életrajzában. 28 Magyar írók. Eletrajzgyüjtemény. Pest, 1856. 225. 1. 28 I. m. 115. 1. A foszforról szóló fejezetben Régnault nyomán csak az ólomsuperoxidos gyujtókeveréket írja le röviden. 50 I. m. 66., 72. és 86. 1. A villanyról (foszfor) szóló fejezetben 81 Természettudományi Közlöny, 188*2. 14. kot. 348. 1.
