Lósy-Schmidt Ede: A foszforos gyújtók. Römer István és Irinyi János szerepe e gyújtók tökéletesítésében (Budapest, 1936)
14 oxid) kénnel csészében dörzsölve, fényjelenség kíséretében enyhén felrobban. A hallgatóságool egyed il Irinyi kísérte ezt a folyamatot éienk érdeklődéssel s vette helyesen fontolóra, hegy kén heiyett íosziort keverve össze barna ólomoxiddal, jóval erőteljesebb meggyulladásnak kellett volna bekövetkeznie. Irinyi ezután napokig nem jött az előadásokra. Meg akai- tam őt látogatni, azonban ajtaját zárva ta.áltam. Nevem említésekor a derék magyar az ajtón kiszólt: Hagyj most békén te német, találmányon dolgozom. Irinyi többi ismerősei sem jártak jobban. Azokat sem engedte be magához. Néhány nap múlva ujooi megjelent az előadásokon s ekkor minden zsebe saját készítésű gyufákkal volt megiakva. A falakon huz- gálta végig s mindenik tüzet fogott. Neki sikerült a foszfort szemcsézéssel béklyóba verni és gyujtóanyag céljaira használhatóvá tenni. A foszfort tömény gummioldatban olvasztotta meg és addig rázta, míg az oldat kihűlt és a foszfor benne finom por alakjában eloszlott. Ehhez a gummibH és foszforból álló emulzióhoz barna óiomoxidot kevert és olvadó kénbe mártott fácskáit belemártotta. Irinyi találmányát Römer (sic) Istvánnak, .a Lobkowitz-téren lakott, későbbi gyufagyárosnak 7000 forintért adta el. E váratlan nyereség a fiatal feltalálónak örömteljes életet biztosított s ez nem vált előnyére. Irinyi két évvel lehetett idősebb, mint én, ki akkor 17 éves voltam s ma 77 éves vagyok. Évek múltán, tán 1849-ben, Prágában láttam viszont s ekkor azt mondta nekem, hogy a magyaróvári mező- gazdasági akadémián a kémia tanára. Óhajtanám, hogy ez a közleményem Irinyi úrnak, öreg kollégája szívélyes üdvözletével, tudomására jusson.”22 Irinyi egykori műegyetemi diáktársának ezeket a sorait dr. Bersch Vilmos teljes egészében közli Die moderne Chemie című, 1900-ban megjelent müvének a foszforról és alkalmazásáról szóló fejezetében, azzal a megjegyzéssel, hogy W. Jettel, a német gyujtóárugyárosok egyesületének elnöke a foszforos gyújtók feltalálásának elsőbbségét Kämmerer Johann Friedrichnek tulajdonítja. Majd a továbbiak során Bersch dr. még arra mutat rá, hogy az első foszforos gyújtók tökéletlenek voltak, meggyújtásukkor szétfreccsentek, szórták a szikrát s ezért a német hatóságok 1835-ben használatukat megtiltották. Ez a rendelkezés azonban Bersch dr. szerint- indokolt volt, mert az első gyujtókeverékek nagymennyiségű foszfor mellett t-úl22 Id. folyóirat. Berlin. 1894. 2G8. 1.