Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)
Indokolás - Második fejezet. A szerző jogának korlátozásaio
79 tozás gyakorlatilag mindenesetre azzal jár, hogy a szerző az őt megillető jogosítványokat vagy ezeknek egyikét avagy másikát nem gyakorolhatja. Alanyi tekintetben tehát a szerzői jognak valóságos korlátozásairól van szó, melyek épúgy kizárják azt, hogy a szerző személyesen gyakorolhassa jogát, mint ahogy kizárják ezt a javaslatnak azok az egyéb rendelkezései, melyek a szerző akaratától független korlátozásokat létesítenek. Összhangban van ez a rendszerbeli felfogás a javaslat 1. §-ával is, mely szerint a szellemi alkotás szerzőjének csak a törvény és mások jogának korlátái közt van joga arra, hogy személyiségét alkotására vonatkozóan szabadon érvényesíthesse. A szóbanlevő önkorlátozások ugyanis egyik esete annak, amikor a szerző mások szemben álló joga miatt nem követelheti azt, hogy személyiségének alkotására vonatkozó érvényesítésében őt senki se háborítsa. Egyéb ily esetek közé tartoznak a javaslatnak a közérdekű korlátozásokról szóló rendelkezései alapján gyakorolt jogok, úgyszintén azok a dologi jogok, melyek a szerző alkotását hordozó testi tárgy tekintetében a szerző jogával szemben is gyakorolhatók (27. és 28. §). A szerző jogának önkéntes korlátozásai a javaslat értelmében kizárólag a vagyoni érdekű jogokra szorítkoznak, tekintettel arra, hogy a javaslat 11. §-ának utolsó bekezdése értelmében a szerző szellemi érdekű jogának gyakorlásáról előzetes lemondásnak nincs helye, s az ily jog korlátozása elvileg hatálytalan. A javaslat 22. §-a az önkorlátozás elvét mondja ki és az átruházott jog további sorsára vonatkozólag állít fel szabályokat. A 25. § ezeket a szabályokat azzal egészíti ki, hogy jövőbeli alkotás átruházását is megengedi bizonyos megszorítással. A 29. és 24. § magyarázati szabályokat tartalmaz az értékesítés terjedelmére nézve. A 26., 27., 28. és 29. §, úgyszintén a 30. § a szerző jogállását szabályozza átruházás esetében. Átruházás és egyéb értékesítés. A 22. §-hoz. A szerző vagyoni érdekeinek érvényesítésére irányuló jog tekintetében a javaslat azt az alapvető elvet mondja ki, hogy az ily jog értékesítésére a szerző másnak adhat engedélyt. Mint már szó volt róla, ily engedélyt adhat a szerző akár átruházással, akár anélkül. Előbbi esetben az, aki az engedélyt kapta, nemcsak a szerzővel, hanem minden más harmadik személlyel szemben is felléphet a szerző jogán. Puszta engedély alapján pedig csupán kötelmi viszony létesül a szerző és az engedélyes közt, anélkül, hogy ez harmadik személyekkel szemben felléphetne. Természetesen a szerzővel szemben sem léphet fel az ily engedélyes azon az alapon, hogy a szerző jogtalanul gyakorol őt egyébként megillető jogot, tehát nincs helye annak, hogy a javaslatban szabályozott magánjogi következmények kerüljenek alkalmazásra ilyen esetben a szerzővel szemben, hanem csupán az általános magánjogi szabályok alkalmazásának lehet helye. Még kevésbbé kerülhetnek alkalmazásra puszta engedély esetében a javaslatnak az eljárást szabályozó rendelkezései, sem a büntető rendelkezések a szerzővel szemben. Erről csak átruházás esetében lehet szó, amint a javaslat 65. §-ának 1. bekezdése is egészen általánosságban rendelkezik arról, hogy a szerzői jog bitorlása esetében milyen jogkövetkezmények alkalmazását lehet követelni, anélkül, hogy az ily követelés jogát kizárólag a szerzőnek juttatná. Nem lehet vitás, hogy harmadik személyekkel szemben is felléphet a szerzői jog alapján a kiadó, aki az 1875 : XXXVII. te. 515. §-a értelmében kizárólagos jogot szerez az ott megjelölt keretben, úgyhogy a kiadói ügylet mint az értékesítés jogának korlátozott átruházása jelentkezik és a puszta engedélynél1 messzebb menve, abszolút jogot biztosít a kiadó számára. Ennek a következményét vonja le a javaslat 79. §-ának 2. bekezdése, melynek értelmében a szerzői jog bitorlásának vétsége miatt büntetendő az oly szerző vagy örököse (hagyományosa) is, aki őt kötelező kiadói vagy más ügylet ellenére gyakorol olyan vagyoni érdekű jogot, mely különben megilletné. Az átruházás — épúgy, mint az 1921 : LIV. te. 3. §-a szerint — akár élők között, akár halál esetére szólhat. Az átruházott vagyoni érdekű jog további átruházásához szükséges a szerzőnek vagy örökösének beleegyezése is, a fentebb már előadott indokokból. Kivételt tesz a javaslat a vállalat körében létrehozott mozgófényképészeti alkotás tekintetében, melynek további átruházásához ily beleegyezés nem szükséges. Ezt a kivételt a mozgófényképészeti alkotás sajátos jellege indokolja, melyben túlnyomó az üzleti elem s ehhez képes! az értékesítésre jogosult megválasztása tekintetében nincs olyan nagy jelentősége r szerző szellemi érdekeinek, miht más alkotások tekintetében. A rosszhiszeműség eJP
