Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)
Indokolás - II. Részletes indokolás - Első fejezet. Általános rendelkezések
62 beleegyezési jogot ad előadása eredményének készüléken megrögzítése és az ily készülék értékesítése tekintetében. A 2. § 2. bekezdése negative is megvilágítja a szelllemi alkotás fogalmát, felsorolva azokat a szempontokat, amelyek, nem zárják ki az alkotás-jelleget. Az erre vonatkozó rendelkezésnek lényegileg további1 részletezése az, amit a 3. § foglal magában, amikor példázó felsorolását adja a szellemi alkotás egyes fajainak. Különösen fontos a szóba n- levő negatív szempontból az, hogy a 2. §. 2. bekezdése értelmében közömbös, hogyan van megrögzítve a szellemi alkotás, továbbá közömbös az alkotás szellemi értékének és eredetiségének foka is. Az első vonatkozásban a rögtönzött beszédek, tánc- hasonló mutatványok — nem az előadásmód! — szerzői jógii oltalma válik ezzel már ebben a rendelkezésben kétségtelenné, amennyiben ezeknek szerzői jogi oltalmához elegendő, ha csupán valamely hallgató vagy néző emlékezetében' van a szellemi alkotás megrögzítve és ezen az alapon többszörösíthető'. A második vonalkozásban azt juttatja kifejezésre a javaslat, hogy másodlagos — más alkotására támaszkodó — alkotások iS a szerzői jog körébe eső szelíemi alkotások, s ez a további rendelkezésekben különösen is kifejezésre jut a közvetett elsajátításról szóló 6. §-ban. Azt is hangsúlyozza a 2. § 2. bekezdése, _ hogy az alkotás szellemi jellegének és így a szerzői jogi oltalom körének meghatározása felmerülő" esetben nem értékelő, hanem minősítő, logikai tevékenység, amennyiben a szellemi alkotás tekintetében közömbös az alkotás szellemi értékének vagy eredetiségének foka ás. így a 4. § kifejezett rendelkezése szerint is szellemi alkotás az iparművészeti alkotás. A 2. § rendelkezéseinek kiegészítését tartalmazzák a javaslat vegyes rendelkezései közt a 81?., 88., 89., 90., 92. és 9CJ. §-ban foglalt rendelkezések, amennyiben ezek a§-ok is a szerzői jog szabályainak alkalmazását rendelik az ott felsorolt oly munkálatokra, melyek nem a 2- § értelmében vett szellemi alkotások. Ezek a §-ok adják meg a 2'. 5-sal együtt a javaslat alkalmazásának teljes tárgyi körülhatárolását. Természetesen a most idézett §-okban említett munkálatok nem esetleges üzleti céljuknál vagy a mindennapi élet szükségleteire szolgáló jellegüknél fogva nem esnek a 2. § alá, hanem az általános indokolás során már jelzett okoknál fogva. Szellemi alkotások lehetnek tehát és ehhez képest a 2. § alá eshetnek a szóbanlevő munkálatok is akkor, ha a szellemi tevékenységnek eredetiséget mutató s ehhez képest egyénien újszerű eredményei. A szellemi alkotás fogalmának egységes meghatározása azzal az előnnyel is jár, hogy el lehet kerülni azt a következetlenséget, mely a római egyezmény 14. cikkének 2. bekezdésében található, amely a mozgófényképészeti alkotásra csak abban az esetben állapítja meg az irodalmi vagy művészeti művekkel egyenlő védelmet, ha a szerző a műnek eredeti jelleget adott, holott ez minden szellem» alkotásnak fogalmi jegye. Ehhez képest a javaslat 4. §-a a 2. §-ra való puszta utalással soroltja fei a mozgófényképészeti alkotást is az egyes szellemi alkotások péDdái közt. További előnye a; 2! §-ban adott általános meghatározásnak az, hogy a másodlagos alkotások tekintetében is világossá teszi, hogy ezek csak annyiban esnek a szerzői jog oltalma alá, amennyiben az eredeti alkotástól eltérő mivoltukban eredetiséget mutatnak s így ebben a vonatkozásban szellemi alkotásnak tekinthetők. Ezzél a gyakorlat kellő útmutatást nyer arra, hogy rekesszé ki a szerzői jogi oltalom köréből más szellemi alkotásának olyan átalakításait, melyek semmi új elemet nem adnak az eredeti alkotáshoz és amelyeket bárki elvégezhet, akinek a kellő technikai ismerete és ügyessége nem hiányzik, anélkül, hogy egyéniségének bélyegét bármily csekély mértékben is rajtahagyná az így átalakított alkotáson. A 3. §-hoz: A szellemi alkotásnak a 2. §-ban adott meghatározása a döntő abban a tekintetben is, hogy kiterjed-e a szerzői jog oltalma a szellemi alkotás egyes részeire, úgyszintén címére vagy elnevezésére is. Amennyiben a szellemi alkotásnak egyik vagy másik része ebből a szempontból önálló jelentőségűnek nem tekinthető, a szerző beleegyezése nélkül értékesítése az idézési szabadság korlátáit meghatározó rendelkezések súlya alá esik. Ami pedig a címet vagy elnevezést illeti, ennek szerzői jogi oltalomban részesítése — az általános indokolás során már kifejtettekhez képest — csak annyiban lehet indokolt, amennyiben az alkotásnak címe vagy elnevezése egymagában is a 2. § állá eső- szellemi alkotás. Egyébként a címoltalom a tisztességtelen versenyről rendelkező jogszabályok körébe esik, amint erről a javaslat 95. §-a kifejezetten rendelkezik. A műszaki találmányok kifejezett kizárása a szerzői jog köréből azétt szükséges,
