Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)
Indokolás - II. Részletes indokolás - Első fejezet. Általános rendelkezések
63 meri ezek is szellemi alkotások, azonban sajátos jellegüknél fogva nem lehetnek megfelelő tárgyai a szerzői jognak, hanem a róluk rendelkező külön szabályoknak ki kel! meríteniük a jogi oltalom egész teljességét. Ehhez képest a műszaki találmányokra kisegítő jogforrásként sem lehet alkalmazni a javaslat rendelkezéseit. Annak kiemelése, hogy az ipari mustra- vagy mintaoltalom nem zárja ki a szerzői jogról szóló törvény alkalmazását, indokolásra nem szorul és csupán nagyobb világosság kedvéért történt. Egyes szellemi alkotások. A 4. §-hoz. A szellemi alkotás egyes fajainak felsorolása csupán példázó, nem kimerítő, szemben hatályos szerzői jogunkkal, mely csupán azoknak a műveknek biztosít oltalmat, amelyeket kifejezetten megemlít. A 4. §-ban foglalt felsorolás tehát nem zárja ki egy új, ezidőszeri'nt még nem ismert alkotásfaj oltalmát. Üj a felsorolásban a kertművészet megemlítése egyes újabb külföldi törvények nyomán, de egyúttal megfelelően a 2. § ama rendelkezésének, hogy a szellemi alkotás megrögzítésének és’ felismerhetővé tételének módja nem irányadó az alkotás-jelleg megállapítása tekintetében. Csak alakilag új — mint már szó volt róla — az előadások, beszédek, hit szónoklatok külön megemlítése a római egyezménynek megfelelően. Üj az élőképek kifejezett megemlítése is, ellenben csak a nagyobb világosságra törekvés indokolja annak megemlítését, hogy a némajátékok és a táncművészet alkotásai akkor is a szerzői jog oltalom alá esnek, ha nem előre elkészült terv alapján jelentkeznek, hanem rögtönzés alakjában. A koreográfiái müvek elnevezés helyett a javaslat a táncművészet alkotásai elnevezést használja, mert az idegen szóra: nincs mellőzhetetlen szükség, a szellemi alkotásfajok felsorolásának példázó» jellege pedig kizárja annak lehetőségét, hogy nélkülözze a szerzői jogi oltalmat oly alkotás, mely koreográfiái: alkotás ugyan, de netán kíviilesiik a táncművészet keretein. Az élőképek kifejezett megemlítése folytán az újabban divatos revük és más ily alkotások a javaslat világos szövege szerint is szerzői jogi oltalomra tarthatnak számot. Nem említi a 4. § a szellemi alkotások közötl a képzőművészed vagy iparművészeti alkotásnak nem tekinthető szövegkiépet (illusztrációt), térképet, plasztikai művet, földgömböt, földrajzi, helyrajzi (topográfiái), sem valamely probléma újszerű megoldását tartalmazó vagy egyébként újszerűséget mutató mérnöki vagy más műszaki vagy tudományos vonatkozású tervet, rajzot, ábrát vagy vázlatot. Az ily munkáltaitok az általános indokolásban kifejtett megfontolásokhez képest nem tekinthetők szoros értelemben vett szellemi alkotásoknak és szerzői jogi oltalomban részesítésük a vegyes rendelkezések körében külön jogszabállyal történik. Ehelyütt is megemlítést kíván a 4. §-nak az az újítása, hogy nem -— miként a hatályos szerzői jog — írói művekről, hanem a szélesebb kört felölelő nyelvi alkotásokról beszél. Az erre nézve irányadó szempontokat az általános indokolás már vázolta. Gyűjtemény. A szíarehozatal módja. Az 5. §-hoz. A gyűjteményes művek tekintetében ai javaslat eltér az 1921 : LIV. te. 2. §-átóI, amennyiben az adalékokból vagy több alkotásból szerkesztett gyűjteményt a maga egészében akkor tekinti szellemi alkotásnak, ha. a szerkesztés — akár a kiválogatás vagy csoportosítás, akár a szövegmegálilapítás vagy a kapcsolatnak jegyzetekkel feltüntetése révén — eredetiséget, tehát a 2. §-ba:n adott meghatározáshoz képest egyéni, újszerűséget mutat. Erre az — újabb külföldi törvényekben és javaslatokban is előforduló — megkülönböztetésre a szellemi alkotásnak a 2, §-ban adott meghatározásához' képest szükség van. Minthogy az 5. § szabálya független attól, hogy az egyes adalékok vagy alkotások a szerzői jog oltalma alá esnek-e, világos, hogy ez a szabály kiterjed a népköltési, és népdalgyűjtésekre is. Kiegészíti az 5. §' szabályát a 89. § rendelkezése, mely szerint az ott említett gyakorlati célú munkálatok szintén a szerzői1 jogi törvény oltalmában részesülnek, amennyiben az adatgyűjtés, a kiválogatás vagy a csoportosítás révén —- ha nem is egyéni — újszerűséget mutatnak. Az 5'. § 2. bekezdése a gyűjteményhez hasonló jelentőséget tulajdonít szerzői! jogi
