Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)

Indokolás - I. Általános indokolás

kék előállításával vagy árusításával foglalkozó üzletek folytatásához általában hozzátar­tozik az is, hogy az ily készülékek vásárlói előtt a megrögzített alkotást előadják vagy bemutassák avégett, hogy a vásárlók a készülék értékéről meggyőződést szerezhessenek. Minthogy az ily módon megrögzitelt alkotás előadásának vagy bemutatásának joga a ja­vaslat 13. §-ához képest a szerzőt illeti és ez alól általában csupán annyiban tesz kivételt a &3. §, hogy az iiíy előadás vagy bemutatás házi vagy iskolái körben szabad: ehhez képest szükségesnek mutatkozik, hogy a javaslat 40. §-a kifejezetten rendelkezzék afelől, hogy a látást vagy hallást ismételhetően közvetítő készüléket alkotás láthatóvá vagy hallhatóvá tételére szabadon lehet használni ily készülékek előállításával vagy árusítá­sával foglalkozó üzleti vállalat körében, ha ez az üzlet folytatásához szükséges. Ugyanígy rendelkezik ez a § rádióközvetítésnek hangszóró vagy más ily készülék útján hallhatóvá vagy láthatóvá tétele felől, ha ez oly üzleti vállalat körében történik, mely rádiókészülékek előállításával vagy árusításával foglalkozik, u) Hanglemeznek vagy a hallás számára ismételhetően közvetítő készüléknek az ilymódon megrögzitelt nyelvi vagy zenei alkotás előadására való felhasználását kívánatos megkönnyíteni arra az esetre is, ha ez nem az ily készülékek előállításával vagy árusí­tásával foglalkozó üzleti vállalat körében történik. Különösen azokat az eseteket tartja szem előtt a javaslat, amikor az ily készülékek használata a közönség szórakoztatására szolgáló üzleti vállalat körében folyik. Az ily vállalatok érdekeinek figyelembevételével úgy rendelkezik a 41. §, hogy hanglemezt vagy a hallás számára ismételhetően közvetítő készüléket nyelvi vagy zenei alkotás előadására bárki szabadon használhat, ha a le­mezért vagy készülékért szerzői pótdíjat rótt He és ez a lemezen vagy készüléken fel van tüntetve. A részletes szabályok megalkotását, így különösen a szerzői pótdíj mérté­kének, lerovásának és elszámolásának, továbbá a lerovás feltüntetésének módját, úgy­szintén, a jogosultat illető ellenőrzés1 módjának meghatározását a javaslat az igázság- ügyminiszterre bízza. Hasonló megfontolásokból kiindulva a rádióvállalatot is ily kedvezményben kí­vánja részesíteni a javaslat 41. §-a, amikor kimondja, hogy abbani az esetben, ha. ily készüléket belföldön jogosan adtak ki, a rádióvállalat kívánhatja, hogy a jogosult illő megtérítés fejéiben engedje meg az ily nyelvi vagy zenei alkotásnak a rádió útján az ily készülék felhasználásával való közlését. A javaslat rendszerében ugyanis a készülék­nek ily felhasználása csak a szerző beleegyezésével1 van megengedve, aki, az iily bele­egyezés megadására az általános szabályok szerint nem volna köteles. Mindezek a rendelkezések nem nyernek alkalmazást hangos vagy beszélő filmre. Az említett megfontolásokon alapul a javaslat 4'2. §-ának az a rendelkezése is, hogy rádióközvetíté’st fel lehet használni nyelvi vagy zenei alkotásnak hangszóró vagy más ily műszaki berendezés útján hallhatóvá vagy láthatóvá tételére, ha, ezéirt szerzői pótdíjat fizettek, A részletes szabályokat ebben a vonatkozásban is az igazságiigyminisz- ter van hivatva megállapítani a javaslat szerint. A rádióközvetítés kulturális jelentőségére tekintve, mely a szellemi alkotásnak szé­les néprétegek részére könnyen hozzáférhetővé tételében áll, a szerző jogának azt a to­vábbi korlátozását létesíti — külföldi példa nyomán — a javaslat 43'. §-a, hogy nyil­vánosan (színházban, hangversenyteremben stb.) előadott nyelvi vagy zenei alkotást rádióközvetítés céljára a törvény korlátái' között szabadon Lehet felhasználni s az, aki ily előadást üzletszerűen rendez, köteles megengedni a szükséges műszaki berendezés elhelyezését és kipróbálását. A szerző és az ily üzleti vállalkozások érdekeinek megóvása végett azonban szorosan körülihatárolja a javaslat a szóbanlévő jog gyakorlását azzal, hogy színpadi mű első tíz előadásának ily felhasználását nem engedi meg, továbbá ki­mondja, hogy sorozatos előadások esetében a szóbanlévő jogot legfeljebb helenkint egy­szer lehet gyakorolni Ezenfelül a szerző szeltlemii érdekeit is óvja a javaslat azzal, hogy az ily jog gyakorlását csak arra az esetre engedi meg, ha a rádióközvetítés mind mű­vészi, mind műszaki szempontból megfelelő. A felügyelet és ellenőrzés módját az ipar­ügyi miniszter rendelettel szabályozza!. Természetesen az ily rádióközvetítésért méltányos megtérítési jár a szerzőnek vagy jogutódjának. Az eljárás egyszerűsítése és gyorsítása érdekében megengedi a javaslat, hogy megegyezés hiányában egyeztető bizottság kísé­relje meg a kiegyenlítést. E bizottság szervezetét és eljárását az igazságügyminiszter az iparügyi miniszterrel egyetértve rendelettel szabályozza. Ha az egyeztetés nem jár ered­ménnyel, a törvény rendes útján van helye eljárásnak. Űj a javaslat 44. §-ának az a rendelkezése, mely kifejezetten állást foglal abban a tekintetben, hogy közszemlére tett vagy nyilvános árverésre bocsátott képzőművészeti

Next

/
Oldalképek
Tartalom