Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)
Indokolás - I. Általános indokolás
51 vagy iparművészeti alkotásnak többszörösítésél a kiállító vagy árverést rendező a kiállításra vagy árverésre készült katalógusban szabadon közölheti. ü) A szerzői1 jog közérdekű korlátozásai közt első helyen szabályozza a. javaslat az időbeli korlátozásukat. Az erről rendelkező szabályok lényegükben fenntartják a hatályos jogot. Eltérés az, hogy elejti' a javaslat az 1921 : L1V. t.-c. 12. §-ának utolsó bekezdésében fogllalt azt a korlátozást, mely szerint nyilvános tárgyalásokon, tanácskozásokon vagy összejöveteleken különböző alkalmakkor tartott beszédekből álló gyűjteményes műnek kiadásához a szerző halála után a jogutódok beleegyezése nem szükséges akkor, ha a szónok életében vagy halálától számított tíz év alatt a beszédek gyűjteménye meg nem jelent,. A javaslat 7'—9. §-aihoz képest tárgytalanná vált továbbá az oltalmi idő különleges számítása akadémiák vagy más közületek részéről a szerző megnevezése nélkül kiadott alkotások tekintetében. Eltérés az is, hogy a 47. § szerint a névtelenül vagy álnév alatt nyilvánosságra hozott alkotások védelmi idejét a nyilvánosságra hozataltól, nem pedig a megjelenéstől kell számítani, de nem áll ez a több részben (kötetben) kiadott alkotások védelmi* idejének a javaslatban részletesen szabályozott számítási1 módjára. Nem tartalmaz kifejezett rendelkezést a javaslat a mozgófényképészeti alkotások védelmi idejének számítása tekintetében arra az esetre, ha az ily alkotás álnév alatt vagy a szerző megnevezése nélkül került nyilvánosságra. Ebben az esetben a vé- dellmi időt a javaslat általános szabályához képest a nyilvánosságra hozatal évétől kell számítani. Ebben a tekintetben megegyezik a javaslat a hatályos* szerzői jogi törvény 75. §-áva'l. Üj rendelkezés a javaslatban a 49. §-nak az a szabálya, mely állást foglal abban a kérdésben, mi történjék abban az esetben, ha a szerző vagyoni érdekű joga örökös hiányában vagy más okból megszűnik. Kifejezett rendelkezés hiányában a szerző jogától függő jogok gyakorlása, így különösen a kiadó joga nem állhat fenn tovább, mint a szerzői jog. A kiadói ügylet hatályosságának feltétele mindenesetre az, hogy fennálljon a szerzőnek az az abszolút joga, melyen a kiadó joga alapul. Hatályos szerzői jogunk szerint valóban ez is a helyzet, holott ennek visszássága szembeszökő. Ezért a javaslat 49. §-a kimondja, hogy olyankor, ha a szerző vagyoni érdekű joga akár örökös hiányában, akár más okból megszűnik, a szerző halálát követő ötven év elteltéig tovább is gyakorolni lehet azokat a jogokat, melyek harmadik személyt annak folytán illetnek, hogy a szerző alkotását értékesítette. Arról is gondoskodik a javaslat, hogy abban az esetben, ha a szerző vagyoni érdekű joga örökös hiányában megszűnik, a szerző életében nyilvánosságra hozott alkotást hagyatéki teher fedezése végett értékesíteni lehessen. Az ilyen értékesítés célljára a hagyatéki bíróság gondnokot rendel, azonban az ilyen kirendelés legfeljebb a védelmi' i'dő tartamára szól, de korábban is nyomban meg kell szüntetni, mihelyt a gondnok feladatát teljesítette. A gondnok által kötött ügyietek hatálya is csak a védelmi időre szoríkozik. v) A javaslat 51—64. §-aiban meghatározott egyéb közérdekű korlátozások lényegileg felölelik a haiállyos szerzői’ jognak ily irányú szabályait, mégis több olyan kiegészítéssel, mely a javaslatban szabályozott új anyagnak szükséges kiegészítését foglalja magában. így a javaslat 56. §-a szerint bárkinek joga van arra, hogy — a forrás világos feltüntetésével — megzenésített és megjelent kisebb verses művet vagy ily megjelent nagyobb verses mű kisebb részeit a zenei alkotás nélkül is többszörösithesse az ily zenei alkotás rádióközvetítéséről szóló programm vagy a hallást ismételhetően közvetítő készüléken (p. o. hanglemezen) vagy mellékletén, feltéve, hogy a melléklet mint ilyen világosan felismerhető és a készülék előállítása nem jogosulatlan. Az 57'. § 2. pontja pedig a javaslatnak azt az újítását, mely szerint nyeltvi alkotásnak nem színszerű előadása is a szerzőnek vagyoni érdekű joga, úgy egészíti ki, hogy bárkinek joga van arra, hogy megjelent nyelvi alkotást nem színszerűen előadhasson, ha beléptidíjat nem szednek és az előadás nem kereset céljára történik. Ez a rendelkezés csak abban az esetben alkalmazható, ha az előadó nem részesül díjazásban, kivéve, ha az előadás a hallást ismételhetően közvetítő készülék útján vagy rádióközvetítés felhasználásával megy végbe. , A javaslatnak azzal az álláspontjával, mely szerint az alkotásnak bármily előadása vagy bemutatása a szerző joga, függ össze a 63. §-nak az a szabálya, mely szerint bárkinek joga van a nyilvánosságra hozott alkotásnak személyes előadására vagy a hallást közvetítő készülék útjárt előadására vagy á hallást vagy a látást közvetítő készülék útján hallhatóvá vagy láthatóvá tételére, úgyszintén rádióközvetítésnek hangszóró vagy más műszaki berendezés útján hallhatóvá vagy láthatóvá tételére is, ha ez házi vagy iskolai
