Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)
Indokolás - I. Általános indokolás
lyiségi jog körébe tartozó újítás következtében. A szerzői jogi reform akkor halad a helyes úton, ha alkalmazkodik ahhoz az irányhoz, melyet a magánjogi kódex javaslata mutat. Ez az alkalmazkodás a következő távlatot nyitja a törvényalkotó előtt: A Magánjogi Törvénykönyv javaslatának 107. §-ában formuiázott elvet a szerzői' jogra alkalmazva az a tétel aüakul ki1, hogy a szerzőnek joga van a törvény és mások jogának korlátái közt arra, hogy személyiségét alkotására vonatkoztatóan szabadon érvényesíthesse és hogy ebben őt senki se bátorítsa, ehez képest joga van. a szerzőnek arra, hogy alkotására vonatkozó szellemi és vagyoni érdekeit az említett korlátok között mindenkivel szemben, megoltalmazhassa. így a Magánjogi Törvénykönyv javaslatának említett alapelvéből önként folyik, hogy a' szerzőt nem csupán vagyoni, hanem egyéb -— szellemi — érdekei tekintetében is oltalom illeti, de folyik az is, hogy ez az oltalom — kifejezett korlátozás hiányában — kiterjed a szerzőnek bármilyen alkotására és alkotása minden irányú értékesítésére is. Ez nem jelent korlátlan, végtelen vagy határtalan szerzői jogot, mert a törvényhozás a közérdeknek megfelelően korlátozhatja a szerző személyiségének érvényesülését, másoknak egyéb jogkeletkeztető tényen alapuló alanyi jogai, pedig érintetlenül maradnak. A személyiségi jog általános elismerése a szerzői jogban csak azt teszi legfőbb tétellé, hogy a szerző joga alkotása tekintetében a szabály, a korlátozás pedig a kivétel. A római egyezményt szem előtt tartva, ez a tétel azt jelenti, hogy amennyiben az1 alkotandó új szerzői jogi törvény nem tartalmaz olyan korlátozást, mely a római egyezményben kimondott — részben csak alakilag új — elvekkel nem ellenkezik, ezek az elvek külön kimondás nélkül is érvényre jutnak a magyar belső szerzői jogban is. A jövőt tekintve pedig a szóbanllevő általános elv azt jelenti, hogy amennyiben a szerzői jogi1 Unió újabb jogkit erjesztést találna- indokoltnak, az erre vonatkozó egyezménynek a- magyar belső szerzői jogba való átvétele újabb törvény alkotása1 nélkül is megtörténhetik, hacsak nem olyan korlátozás megszüntetése szükséges, amilyent az ezúttal javasolt szerzői jogi törvény még mindig fenntart vagy létesít. így találkozik össze a helyes rendszer követelménye a gyakorlati célszerűség követelményével. Ez utóbbi pedig nem csupán az említett nemzetközi viszonylatban nagyjelentőségű, hanem a belső szerzői jog fejlesztése szempontjából is. Éppen a legújabb idők tapasztalata mutatja ugyanis, hogy a modern technika fejlődése új lehetőségeket nyit a szerző szellemi alkotásának terjesztésére. Nemcsak a mozgófénykép, a mechanikus hangszerek és a- rádió közlési eszközként bevonása a szellemi forgalomba, hanem maguknak az említett találmányoknak rohamos továbbfejlesztése is jelzi ennek a folyamatnak egyes váratlanul gyorsan elért szakaszait. A szerző személyiségi jogának kifejezett elismerése esetében a szerzői jog könnyeit aikalmazkodhatik az újabb fejleményekhez, még pedig nemcsak annyiban, amennyiben a technika vívmányairól van szó, hanem annyiban is, amennyiben a szellemi alkotás újabb alakjainak keletkezésére is lehet számítani, elsősorban a technikai fejlődéssel kapcsolatban kialakuló szempontoknak megfelelően. 31. A szerző személyiségi jogának elismerésével a javaslat nem tarthatja fenn a szerzői jog szabályozásának ezidőseerint hatályban levő rendszerét, mely a szerzői jogi oltalomban részesülő műveknek és a szerző ezek értékesítésére vonatkozó jogosítványainak kimerítő felsorolására- van alapítva-. A javaslat rendszere az általános szabályokon épül és az egyes művek és jogosítványok felsorolása csak példázó, csupán az általános szabályok megvilágítására, a jogalkalmazásnak konkrétumok felmutatásával megkönnyítésére szolgál. Kimerítő csupán az általlános szabályok alól tett kivételeknek, a szerző korlátozásainak felsorolása. Ehhez képest a javaslat beosztása is jelentékenyen, eltér szerzői jogi törvényeink eddigi beosztásától és lényegileg arra az álláspontra való visszatérést jelent, amelyet az Országbírói Értekezlet ideiglenes törvénykezési szabályai foglaltak el, amikor a szerzői jogról mindössze a következő elvi kijelentést tartalmazták: „Az ész szüleményei is oly tulajdont képeznek, mely a törvény óta-lma alatt áll“ (23. §). Mellőzi ugyanis a javaslat a szerzői oltalom allait álló művek különbözőségére alapított felosztást, amelynek a szerző személyiségi jogának elismerése mellett sem jogosultsága, sem célszerűsége nincs,. Mindaz ugyanis, amit a javaslat a- szerző jogának terjedelméről rendel, kifejezett korlátozás hiányában kiterjed minden szellemi alkotásra, bármilyen mű alakjában jelentkezik is’. Ennek a rendszernek jelentékeny törvúnyszerkesztési és jogalkalmazási előnye az- is, hogy fölöslegessé teszi a számtalan utalást, melyet az Í921- : LIV. törvénycikk fogtál magában, amikor az egyes alkotásfajokról szóló szabályok körében állandóan kiterjeszti — kisebb-na- gyobb mértékben — azoknak a szabályoknak alkalmazhatóságát, melyek az elsőül, szabályozott írói művekre nézve vannak megállapítva, de más alkotásokra épúgy ráiUenek, mint
