Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)
Indokolás - I. Általános indokolás
az írói művekre. Maga az a történelmi szempont, hogy eddigi szerzői jogi törvényhozásunk híven szemlélteti’ a szerzői jogin felfogásának fejlődésmenetét úgy, amint a külföldi törvényhozásban az írói1 művek utánnyomásának tilalmából kiindult é's az előadásnak, valamint a képzőművészet alkotásainak szerzői jogi oltalom alá helyezésével folytatódott: nem lehet elegendő1 indok az eddigi rendszer fenntartására., különösen akkor, amikor éppen az Országbírói Értekezlet ideiglenes törvénykezési szabályaiból, valamint régi jogunknak fennmaradt emlékeiből1 megállapítható, hogy az átfogóbb, személyiségi jogi irányú védelem éppen megszakadt az idegen jog reci'piálásával. A kifejtettekhez képest a javaslat a szerzői jog anyagát a következőképpen tagolja: Az első fejezet általános rendelkezéseket tartalmaz és ezek keretében a szerző jogát, továbbá a szellemi alkotásnak és a szerzőnek fogalmát határozza meg, majd a szerző jog- védle — szellemi és vagyoni — érdekeinek megvilágítását adja, végül a szerző halálának jelentőségét világítja meg a szerzői jogra gyakorolt hatás szempontjából. A második fejezet a javaslat alapfelfogásiához híven a szerző jogának korlátozásairól szól. Ez a fejezet természetesen csak azokat a korlátozásokat határozza meg kimerítően, amelyek a szerzői joggal szorosan kapcsolatosak, míg a jogrendszer egyéb ágaiból eredő korlátozások felsorolása nem a szerzői jogi törvény feladata, nem is szólva arról, hogy Ily felsorolás a jogrendszer egészére vonatkozóan a siker reményével nem is kísérelhető meg. A szerző jogának korlátozásai egyfelől önkéntesek, a szerző akaratán alapulók,' másfelől olyan magán- és közérdekű korlátozások, amelyek a szerző ellenkező akaratával szemben is érvényesülnek. A magánérdekű korlátozások a házastársinak juttatott ellenző jogra, az arcképek és levelek nyilvánosságra hozatalára, az előadó művész beleegyezési jogára, gyűjteményes művek egyes részeinek külön kiadására, a mozgófényképészeti alkotás értékesítésére, hanglemezeknek és általában a látást vagy hallást ismételhetően közvetítő készülékeknek bizonyos feltételek melllelt szabad felhasználására, rádióközleménynek további értékesítésére és színházi vagy más nyilvános előadásoknak rádió útján közlés céljára való felhasználására vonatkoznak. A szerzői jognak közérdekű korlátozásai elsősorban a szerző vagyoni érdekű jogainak időbeli határait szabják meg, lényegilleg a hatályban levő jogszabályoknak megfelelően. Egyéb közérdekű korlátozások az alkotás lényeges tartalmának nyilvános közlésére, nyelvi, zenei, képzőművészeti é's iparművészeti alkotások és műszaki ábrázolások egyéb szabad értékesítésére, arcképek szabad felhasználására, másolatok készítésére, házi vagy iskolai körben tartott előadásra vagy bemutatásra, végül közkönyvtárból kölcsönzésire vonatkoznak, a szerző beleegyezésétől függetlenül. A harmadik fejezet a szerzői jog megsértésének magánjogi következményeit, a negyedik fejezet a szerzői jogi pert szabályozza, az ötödik fejezet a büntető rendelkezéseket, a1 hatodik fejezet pedig a vegyes rendelkezéseket foglalja magában. A vegyes rendelkezések a fényképeknek, a törvényeknek és rendeleteknek, a szabadalmi leírásnak, :íz árjegyzékeknek, a. térképeknek é's műszaki terveknek, úgyszintén a híreknek oltalmáról, a vádlott arcképének közlésére vonatkozóan meghatározott tilalomról, a nyilvánosságra hozatal és a megjelenés napjának meghatározásáról, a címoltalomíól, hanglemezen stb. megrögzített zenei alkotásnak ily megrögzítésre más által felhasználásáról, a szerzői jogi beiktatásról, a kiadói ügyletről szóló rendelkezések módosításáról, a kiadónak a példányszám bejelentésére megszabott kötelezettségéről, a bűnügyi illetékkötelezettségről, a külföldi vonatkozásokról, úgyszintén a törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szólnak s magukban foglalják az átmeneti rendelkezéseket is. 4. Az új rendszer és az új beosztás mellett a javaslat részben ezekből folyó, részben ezektől független egyéb újításokat is tartalmaz. Egy új szerzői jogi törvény ugyanis nem hagyhatja figyelmen kívül azt a fejlődést, melyet egyfelől a szerzői jog elmélete, másfelől a külföldi törvényhozás juttat kifejezésre és amelynek egyes eredményeit a római konferencia a berni Unióhoz tartozó államoknak megvalósításra ajánlott. Ezenfelül pótolni kívánja a javaslat hatályos szerzői jogunknak egyes hiányait is, továbbá megkívánja szüntetni azokat a mivel sem indokolható következetlenségeket, melyek heflyel-közzel szerzői jogi törvényünkben fellelhetők. Nem maradhatott meg mindenben, a törvény szóhasználata sem. a) Ami elsősorban a javaslat szóhasználatát illeti, ebben a tekintetben, ki keli emelni1, bogy a javaslat —- eltérően az 1 il-1 : L1V. törvénycikktől — nem a védeti müvekről beszél, hanem a szellemi alkotásnak adja íogaliommeghatározását és mű helyett általában az alkotás kifejezést használja, Kerülni kívánja ugyanis a javaslat azt a látszatot, mintha' a szerzői jog tárgya testi tárgy volna., holott — mint egyes rendelkezésekben a javaslat kifejezetten is kiemeli — a testi tárgy az alkotást csak hordozza, de az alkotás a testi tárgytól függet
