Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)

Indokolás - Hatodik fejezet. Vegyes rendelkezések

nézve az 1921 : LIV. te. 78. §-ának utolsó bekezdése a szerzői jogi oltalmat egész terjedel­mében fenntartotta. Ettől az elvtől eltérni ezúttal sem lenne indokolt. De fontos rendel­kezés az 1921: LIV. te. 78. §-ának utolsó bekezdése annyiban is, hogy tisztázza a béke- szerződések következtében külföldiekké vált magyar állampolgárok szerzői jogi1 helyzetét. Természetesen ezt a rendelkezést is csorbítatlanul fenn kell tartani. Ami az 1921 : LIV. te. 82—88. §-ait illeti, ebben a tekintetben a következő a helyzet: Az 1921 : LIV. te. 82. §-a úgy rendelkezik, hogy a most idézett törvény rendelkezé­seibe ütköző fordításokra) nézve, ha azok a törvény életbelépése előtt jogosan jelentek meg, vagy ha az akkor jogos fordítást a törvény életbelépése előtt befejezték és ezt a körülményt a tömény életbelépésétől számított három hónapon belül beiktatás végett be­jelentették, a fordítónak eddigi szerzői' joga az eredeti mű szerzőjével szemben is érin­tetlenül maradt, de anélkül, hogy ez a jog az eredeti mű szerzőjét az 1921 : LIV. törvény­cikk szerint őt megillető jogoknak gyakorlásától akár ugyanazon nyelvű más fordításokkal szemben, akár bármely' más nyelvű fordításokkal szemben elzárhatná. Ezt a szabályt megfelelően alkalmazni kellett az adaptálásokra, alkalmazásokra és elsajátításokra, egy­szóval a másodlagosnak nevezhető szerzői jogokra is. Ennek a jogáilapotnak fenntartása bővebb indokolást nem kíván.. Hasonló a helyzet az 1921 : LIV. te. 83>. és 84. §-a tekin­tetében, melyek közül az előbbi érteimében az oly írói művek, amelyeket az 1921 : LIV. törvénycikk életbelépése előtt megjelent zenemű szövegéül az 1884 : XVI. te. 48. §-a alapján a szerző beleegyezése nélkül felhasznállak, ugyanazon zenemű céljaira az 1884 : XVI. te. 48. §-ában megszabott korlátok között továbbra is szabadon felhasználhatók, az utóbbi rendelkezés értelmében pedig az 4884. évi július hó 1. napja előtt Magyarország területén jogosan előadott színmüveket, zenés színmüveket és zenemüveket a szerző beleegyezése nélkül továbbra ils bárki szabadon el^őadhatla. Ugyancsak bárki szabadon előadhatta to­vábbra is külföldi zeneszerzőnek nemzetközi szerződés rendelkezései értelmében vagy nemzetközi szerződés hiányában az 1921 : LIV. törvénycikk halálybalépéséig nem védett oly színművét, zenés színművét, zeneművét vagy mozgófényképészeti müvét, amelyet az 1884.. évi július hó 1. napjától az 1921 : LIV. törvénycikk életbelépéséig terjedő időben Magyarország területén már nyilvánosan előadtak. Ezeket a rendelkezéseket sem volna méltányos hatályuktól megfosztani. Ebbe a körbe tartozik az 1921 : LIV. 1c. 85. §-a is, mely szerint az 1921 : LIV. törvénycikk életbelépése előtt megjelent oly zeneművek, ame­lyek eddig az 4884 : XVI. te. 54. §-a értelmében a jogosult beleegyezése nélkül is nyilvá­nosan előadhatók voltak, e beleegyezés nélkül továbbra is nyilvánosan előadhatók marad­tak jogosan megjelent oly példányok alapján, amelyeket a nyilvános előadás jogát igény­bevevő az 1921. LIV. törvénycikk életbelépése előtt szerzett meg s amelyek címlapján, elején vagy végén a szerző az előadás jogát magának fenn nem tartotta. Hasonló az 1921: LIV. te. 86. §-ának rendelkezése, melynek értelmében az 1921 : LIV. törvénycikk életbe­lépése előtt megjelent fényképészeti művekre a most idézett törvény rendelkezései csak abban az esetben alkalmazhatók, ha az illető műre nézve azelőtt irányadó védelmi idő­tartam az 1921 : LIV. törvénycikk életbelépésének időpontjában még le nem járt. Ugyan­ilyen megítélés alá esik az 1921 : LIV. te. 87. §-a, mely úgy rendelkezik, hogy a most Idézett törvény életbelépése előtt befejezett vagy megkísérelt szerzői jogi bitorlásokra nézve a most idézett törvénynek az 1884 : XVI, törvénycikktől eltérő rendelkezései nem alkal­mazhatók. Végül a javaslat hatálybalépése után is érvényesülnie kell az 192'4 : LIV. te. 88. §-ában foglalt annak a rendelkezésnek is, hogy a most idézett törvényben biztosított védelem időtartama nyolc évvel meghosszabbodott a most idézett törvény életbeléptekor még védelemben részesült oly művekre nézve, melyeknek szerzője az 1921 : LIV. törvény­cikk életbelépése előtt halt meg. A javaslat 106. §-a tartalmazza a szokásos végrehajtási záradékot is. 18. Átmeneti rendelkezések. A 107. és 108. §-hoz. A javaslat 108. §-a az előadó művész joga lek in leiében a javaslat alapján beálló vál­tozás folytán szükségessé váló átmeneti rendelkezéseket foglalja magában. Egyéb tekin­tetben az átmenetről a 107. §-ban rendelkezik. Ami elsősorban a javaslat 107. §-át illeti, ennek alapvető szabálya az, hogy a javaslat rendelkezéseit — hacsak a javaslat kivételit nem tesz — alkalmazni kell a javaslat hatályba­lépése előtt keletkezett alkotásokra is, ha az ily alkotás a javaslat hatálybalépése előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom