Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)
Indokolás - Hatodik fejezet. Vegyes rendelkezések
131 már oltalomban részesült. Ennek az alapvető szabálynak az a jelentősége, hogy a korábban létesült alkotásokra is alkalmazni kell mindazt, ami haladás a korábbi joghoz képest, akár a szerző javára szól a javaslat eltérése a korábbi jogtól, akár a szerző rovására, tehát a köz javára. Ennyiben tehát elvileg visszaható ereje van a javaslatnak. Alkalmazni kell tehát a javaslat rendelkezéseit a magánjogi következmények tekintetében. Ez áll nem csupán a kártérítési, hanem az abbanhagyási, eltiltási és elkobzás« követelések tekintetében is, tekintet nélkül arra, hogy a jogsértés eredménye a hatálybalépés előtt vagy utána kö- vetkezett-e be. Lényeges ebben a tekintetben csak az, hogy ne essék magánjogi következmény alá se az olyan magatartás, mely a hatálybalépés előtti időre esik és akkor nem volt jogellenes. Ezt a javaslat kifejezetten ki is mondja;. Éneikül méltánytalanságok állhatnának elő. Természetesen nem lehet helye a javaslat alkalmazásának olyan alkotás tekintetében, mely csak a javaslat értelmében jut szerzői jogi oltalomhoz. Nem érvényesül azonban az említett alapelv semmi vonatkozásban sem az anyagi büntető rendelkezésekre nézve, melyek tekintetében a javaslat is a Btk. 2. §-ára hivatkozik. Eszerint olyankor, ha a cselekmény elkövetésétől az ítételhozásig terjedő időköz egymástól különböző törvények, gyakorlat; vagy szabályok léptek hatályba, ezek közül a legenyhébb intézkedést kell alkalmazni. Ettől1 az ailapelivtől eltérni nem lenne indokolt. Ami azokat az egyéb kivételeket illeti, melyeknek eseteiben nem lehet alkalmazni a javaslat hatálybalépése előtt megjelent alkotás tekintetében a javaslat új rendelkezéseit, ezek közül első helyen említi a javaslat 107. §-a a szerzőség ama meghatározását, melyet az 1921 : LIV. te. 15. §-a tartalmaz oly művek tekintetében, melyeket akadémiák, egyetemek, testületek és más jogi személyek, továbbá nyilvános tanintézetek adtak ki. Az erre vonatkozó rendelkezést a javaslat nem tartja ugyan fenn, azonban a javaslat hatálybalépése előtt megjelent ily alkotásokra nézve hatályától nem fosztja meg, s ugyanez az álláspontja az oltalmi idő különleges számítása tekintetében is a szóbanlevő esetekben. A javaslat 107, §-ának 3. bekezdésében foglalt rendelkezés nagyjelentőségű magyarázati szabályt tartalmaz arra az esetre, ha a szerző vagyoni érdekű jogának gyakorlását a javaslat hatálybalépése előtt másra ruházta. A javaslat 23. §-a rendelkezik ugyan abban az irányban, hogy az értékesítés megengedése — olyankor is, ha a szerző vagyoni érdekű jogának átruházásával jár — kétség esetében csak a kifejezetten meghatározott értékesítési módira terjed ki, s ha az értékesítési mód nincs meghatározva, az a cél irányadó, melyet a feliek a szerződéssel meg akartak valósítani, úgyhogy a szerző kétség esetében nem köteles beleegyezni az értékesítésnek olyan módjába sem, mely a megállapodás idejében nem volt szokásos: ez a magyarázati szabály azonban csupán a javaslat hatálybalépését követő átruházás tekintetében foglal: állást. Nyitvahagyja azonban azt a kérdést, mi a helyzet a javaslat hatályballépése előtt történt átruházást illetően. Ebben a vonatkozásban a javaslat hű marad a 29. §-ban kimondott szóbanlevő elvhez és az átruházásnak csak olyan hatályt tulajdonít, amelyet a felek egyáltalában szem előtt tarthattak. Ehhez képest kifejezetten kimondja a javaslat, hogy az, akire a szerző vagyoni érdekű jogának gyakorlását a javaslat hatálybalépése elölt átruházta, nem gyakorolhat oly jogot, mely a javaslat hatálybalépése előtt a szerzőt nem illette meg vagy nem volt szokásos. Ennek a kifejezett állásfoglalásnak gyakorlati jelentőségét nem szükséges hangsúlyozni éppen a mai viszonyok között, amikor a műszaki haladás közismert gyorsasága újabb és újabb olyan értékesítési lehetőségeket tár fel, melyek korábban nem voltak ismeretesek. Az ilyen új értékesítési lehetőségekből származó előnyt a javaslat 1. §-ában kifejezett elvhez képest a szerző javára kell biztosítani. A javaslat 107. §-ának 1. bekezdéséből folyó amaz elv alól, hogy a javaslat rendelkezései nem terjednek ki olyan alkotásra, mely a hatálybalépés előtt nem részesült oltalomban: kivétel ugyanennek a §-nak az a további rendelkezése, hogy a javaslat hatálybalépése előtt jogosan megkezdett többszörösíté'st csak bizonyos korlátok között szabad a javaslat hatálybalépése után folytatni, nevezetesen csak akkor, ha az ily többszörösítést a hatálybalépés előtt már megkezdték, de csak azzal a további korlátozással, hogy a kizárólag ily többszörösítés céljára szánt külön eszközöket a hatálybalépés' után csak hat hónapig lehet használni. Az e rendelkezésieknek megfelelően többszörösített példányokat azonban korlátozás nélkül lehet értékesíteni. így kellő összhangba jut az az elv, hogy a hatálybalépés előtt oltalomban nem részesült alkotásira nem lehet alkalmazni a javaslat rendelkezéseit, azzal a másik elvvel, hogy a szellemi alkotásnak ily faja elvileg védelemhez jut a javaslat hatálybalépésétől! kezdve. Az eljárási rendelkezések tekintetében általában az az elfogadott elv, hogy az új jogszabályt a hatálybalépéstől kezdve akkor is alkalmazni kell, ha erről kifejezett rendet-
