Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)
Indokolás - Hatodik fejezet. Vegyes rendelkezések
127 10. A nyilvánosságra hozatal és a megjelenés napja. . A 93. §-hoz. Tekintettel a nyilvánosságra hozatal nagy jelentőségére, szükségesnek mutatkozott a -javaslatban kifejezetten meghatározni, mit kell tekinteni a nyilvánosságra hozatal napjának. A javaslat szerint ez a nap az, amelyen az alkotást először tették a szerzőnek vagy más erre jogosultnak beleegyezésével jellegének megfelelő módon a nyilvánosság számára hozzáférhetővé. Ennek a meghatározásnak súlypontja azon van, hogy nyilvánosságra hozatalnak csak az olyan cselekményt lehet tekinteni, mely a szerzőnek vagy más erre jogosultnak beleegyezésével történik. Amennyiben a javaslat valamely rendelkezése a jogtalan nyilvánosságra hozatalt tartja szem előtt, ez a szövegben világos kifejezésre jut. Ilyen p. o. a javaslat 78. §-ának 1'. pontja, úgyszintén 80. §-ának 1. és 2. pontja. Beleegyezésre elsősorban a szerző jogosult, ellenben a szerző törvényes képviselője csupán a javaslat 10. §-ának utolsó bekezdésében meghatározott feltételek alatt. Jogosultak továbbá a javaslat 20. §-ának ,2. bekezdésében felisorolt személyek is. A javaslat 10. §-ára való utalással világosan kifejezésre jut, hogy nyilvánosságra hozatal alatt érti a javaslat e helyütt is a még nyilvánosságra nem hozott alkotás lényeges tartalmának a nyilvánossággal közlését is. Az 1921 : LIV. te. 77. §-ávai lényegileg összhangban azt is kimondja a javaslat, hogy a megjelenés napja az a' nap, melyen az alkotást a nyilvánosság számára forgalomra szánt példányokban (többszörösítésekben, másolatokban, levonatokban) a szerzőnek vagy más erre jogosultnak beleegyezésével hozzáférhetővé tették, így különösen forgalomba hozták vagy árusítani kezdték. 11. Jogosulatlan példányok. A 99. §-hoz. Ez a § azt a különben magától értetődő álláspontot juttatja kifejezésre, mely szerint azok a rendelkezések, melyeknek értelmében a látást vagy hallást ismételhetően közvetítő készüléket a jogosult beleegyezése nélkül lehet felhasználni előadásra vagy rádióközvetítésre, avagy rádióközvetítésnek hangszóró vagy más ily műszaki berendezés útján hallhatóvá vagy láthatóvá tételére: nem nyernek alkalmazást akkor, ha a felhasznált készüléket a javaslat szerint erre jogosult beleegyezése nélkül állították elő, vagy ha a rádióközvetítés az ily jogosult beleegyezése nélkül) történt. Ez a rendelkezés tehát kiegészíti a javaslat 40., 41., 42., 52—54. és 61. §-ában foglalt rendelkezéseket. 12. Beiktatás. ,4 100. §-hoz. Ez a § megfelel az 1921 : LIV. te. 42—44. §-»iban foglalt rendelkezéseknek. 13. Kiadói ügylet. . A 101. §-hoz. A szerzői jog újjáalakításával kapcsolatban megfontolást kívánó probléma a kiadói ügyletnek új szabályozása, nemkülönben a szellemi alkotás értékesítésére vonatkozó egyéb ügyleteknek különleges szabályozása is, amiint ez egyes újabb külföldi törvényalkotásokban, így p. o. a lengyel szerzői jogi törvényben történt. Ebben a' tekintetben a javaslat álláspontja az, hogy a-szóbanlevő szabályozást célszerűbb külön törvényre tartani fenn. Ezt az elvet csak annyiban töri» át a javaslat, hogy a kiadói ügylet tekintetében is levonja a következményeit a 10. §-ham kimondott annak az elvnek, hogy a szerző maga határozza nieg, létrehozza-e és nyilvánosságra hozza-e alkotását. Ezzel az elvvel ugyanis alig lehet összhangba hozni az 1875 : XXXVI. törvénycikkbe iktatott kereskedelmi törvény 516. §-ának 2. bekezdésében foglalt azt a rendelkezést, mely szerint abban az esetben, ha a szerző saját hibájából nem felel meg annak a kötelességének, hogy az ígért munkát à szerződésileg megállapított minőségben és kellő időben adja át a kiadónak, a kiadó — egyebek közt — a szerződés teljesítését s a késedelemből eredő kár megtérítését követelheti Ezért a javaslat a szóbanlevő szabály helyébe azt a rendelkezést lépteti), hogy olyanko-
