Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)
Indokolás - Hatodik fejezet. Vegyes rendelkezések
128 ha a szerző átadási kötelességének sajál hibájából meg nem felel, a kiadó a nemteljesítés miatt kártérítést követelhet vagy a szerződéstől elállhat, mintha az meg sem köttetett volna. Hasonló a lengyel szerzői jogi törvény álláspontja is. 14. A példányszám bejelentése. A 102. §-boz. Egyes külföldi példák, így a francia törvényhozás nyomán a javaslat is elrendeli a szerzők jogainak megóvása érdekéken, hogy a kiadók jelentsék be, hány példányban történt a mű előállítása. Ezt a rendelkezést kapcsolatba hozza a javaslat a múzeum-, könyvtár- és levéltárügy rendelkezéséről szóló 1929' : XI. te. 36. §-ának azzal a rendelkezésével, mely szerint minden kiadó köteles kiadványairól naptári óvnegyedeukint kimutatást készíteni s azt az évnegyedet követő első két hétben az idézett te. 32. §-ában megnevezett könyvtáraknak két-két példányban beszolgáltatni. A javaslat értelmében a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchenyi Könyvtárnak szóló kimutatásokat megtekintheti az, aki erre vonatkozó érdekét valószínűvé teszi. A pé'l'dányszám bejelentésének elmulasztása az 1929 : XI. te. 47. §-ának 2. pontjában foglalt büntető rendelkezés értelmében kihágás és pénzbüntetéssel büntetendő. 15. Illetékkötelezettség bűnügyben. A 103. §-hoz. A javaslat a szabadalombitorláshoz és a védjegybitorláshoz hasonlóan a szerzői jog bitorlása esetében is megengedi, hogy a pénzügyminiszter rendelettel illetékkötelezettséget állapíthasson meg az igazságügyminiszterrel egyetértve. Ebben a tekintetben a javaslat a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930 : XXXIV. te. 120. §-át kiterjeszti a szerzői jog bitorlásának vétségére is, ugyanazokból az indokokból, melyek az idézett § megalkotásakor irányadók voltak. 16. Külföldi vonatkozások. A 104. §-lioz. Az 1921 : LIV. te. 78. §-ának 1. bekezdésében foglalt rendelkezésnek felel meg a javaslatnak az a szabálya, hogy magyar állampolgár alkotása minden esetben a javaslat rendelkezéseinek megfelelő oltalomban részesül. Kiegészíti azonban a javaslat a. hatályos jogot azzal a — lényegében magyarázati — szabállyal, hogy elegendő, ha több szerzőtárs közül csak egyik magyar állampolgár. Ami a külföldiek alkotásait illeti, ebben a tekintetben a javaslat túlmegy a hatályos jogon annyiban, hogy kiterjeszti a feltétlen védelmet minden magyarnyelvű alkotásra, tekintet nélkül arra, hogy hol került nyilvánosságra'. Ebben a tekintetben a javaslat a magyar közművelődés érdekeire volt figyelemmel, melyeket a magyarnyelvű alkotások előmozdítanak. Egyébként újabb külföldi1 törvényhozások is helyezkednek erre az álláspontra, így a jugoszláv szerzői jogi: törvény. Ha külföldi szerző alkotása nem magyarnyelvű, a hatályos jognak megfelelően a javaslat is azt az elvet mondja ki, hogy amennyiben nemzetközi szerződés máskép nem rendelkezik, az ily alkotás csak akkor részesül a javaslat rendelkezéseinek megfelelő oltalomban, ha az illy alkotás először Magyarországon jelent meg. Kiegészíti azonban a: javaslat ezt a rendelkezést azzal1, hogy elegendő, ha az alkotás fordításban jelent meg először Magyarországon. Ennek ugyanis az eredeti megjelenésével egyenlő jelentősége van gyakorlati szempontból. Hasonló az álláspontja/ az osztrák szerzői jogi javaslatnak is. Hangsúlyozni kell, hogy' a javaslat nem tartja elegendőnek a Magyarországon nyilvános- ságrahozatail bármely módját, hanem a megjelenést kívánja. Ebben a tekintetben összhangban van a javaslat a római egyezmény 4. cikkének 4. bekezdésével is, mely szerint színműnek, zenés színműnek vagy zeneműnek előadását, képzőművészeti alkotásnak kiállítását és építészeti mű kivitelét (felépítését) nem lehet megjelenésnek tekinteni. Azzal is kiegészíti a javaslat a hatályos jogot, hogy külföldinek nem magyarnyelvű alkotása nemzetközi szerződés hiányában is részesülhet a javaslat rendelkezéseinek megfelelő oltalomban, habár fordításban sem Magyarországon jelent meg először, de az az állam, melynek a szerző polgára, magyar szerzőnek először Magyarországon megjelent alkotását ugyan-
