Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)
Indokolás - Hatodik fejezet. Vegyes rendelkezések
126 téten közléssel ne lehessen veszélyeztetni a szabadalomnak külföldi elnyerését. Ezért a javaslat kimondja, hogy a szabadalmi leírások csupán a szabadalom megadásáig, arneny- nyiben pedig a szabadalmat nem adták meg, a bejelentésnek az erre rendelt hivatalos lapban közzétételétől számított öt évig részesülnek a nyelvi alkotást megillető szerzői jogi oltalomban. Ez a szabályozás megfelel az 1925. évi osztrák szabadalmi törvény 57. §-ának 4. bekezdésében foglalt rendelkezésnek. 7. Címoltalom. A 95. §-hoz. Az alkotás címének vagy elnevezésének oltalma csak annyiban esik a szerzői jog körébe, amennyiben a cím egymagában is szellemi alkotásnak tekinthető. Ezt a javaslat 3. §-a kifejezetten kimondja. A cím vagy elnevezés védelmére azonban más esetekben is szükség van, amikor a cím vagy aiz elnevezés külön nem esik az önálló alkotás fogalma alá. Erről rendelkezik a tisztességtelen versenyről szóló 1923 : V. te. 12. §-as Ennek a rendelkezésnek a szerzői jog szabályaihoz való viszonyát van hivatva feltüntetni a jelen §, mely egyúttal aiz 1923 : V. te. 12. §-a második bekezdésének szövegét is helyesbíti. 8. Zenei alkotás előadásának megrögzítése és az ily készülék többszörösítése. _ A 96. §-hoz. A római egyezmény 13. cikke, mely szerint zenemű szerzőjének kizárólagos joga van arra, hogy megengedje1 művének átvitelét oly készülékre, amely itly mii mechanikai előadására szolgál: megengedi, hogy az Unióhoz tartozó egyes országok fenntartásokat és féltételeket szabhassanak meg e rendelkezés alkalmazása tekintetében. Az ily fenntartásnak és feltételnek hatálya kizárólag arra az országra szorítkozik, amely azokat megállapította. Gazdasági megfontolásokból kiindulva, a javaslat él a szóbanlevő joggal, s lényegileg az angol szerzői jógii törvénynek megfelelően kimondja, hogy nem tekinthető a szerzői jog bitorlásának zenei alkotás előadásának a hallást ismételhetően közvetítő készüléken megrögzítése és az ily készülék értékesítése a belföldi jogosult beleegyezése nélkül, ha ily készüléket az ily jogosult beleegyezésével vagy ellenzése nélkül már készítettek és az, aki ily készüléket előállítani szándékozik, erről a jogosultat értesítette, úgyszintén a minisztérium rendeletével megszabott1 összeget lefizette. A részletes szabályokat a minisztérium rendelettel állapija meg. 9. Vádlott arcképének közzététele. A 97. §-hoz. Közismert az a tapasztalat, hogy a bírósági' tárgyalásokról szóló tudósítások az értelmi vagy az erkölcsi fejlettség alacsonyabb fokán levo egyénekre, így különösen fiatat* korúakra és gyermekekre, úgyszintén beteges hajlamú egyénekre káros hatást gyakorolnak és az utánzó hajlam kifejlődésére adnak nem kívánatos alkalmat. Egyes külföldi törvényhozások tiltják is a vádlottak arcképének közzétételét. Nem tartozik ugyan a szerzői jog körébe ennek a kérdésnek szabályozása, azonban a vegyes rendelkezések közt indokolt a szóbanlevő rendelkezés, mert komoly hiányt pótol és módot nyújt arra, hogy ne kelljen a szabályozással a büntetőtörvények általános revíziójáig várakozni. Ehhez képest kimondja a javaslat, hogy oly egyén arcképét, aki ellen bűnvádi eljárás folyik, vagy akit elítéltek, csak az igazságszolgáltatás vagy a közbiztonság érdekében a hatóság kívánságára vagy engedélyével) szabad közzétenni. Aki ezt a rendelkezést megszegi vagy kijátssza, kihágás mialt tizenöt napig terjedhető elzárással büntetendő. Pénzbüntetés tekintetében az 1928' : X. törvénycikk rendelkezései irányadók. A 97. § 2. bekezdésének az a rendelkezése, hogy büntetendő az időszaki l'ap felelős szerkesztője is, ha az ily tilos közzététel körül akár szándékos, akár gondatlan mulasztási terheli: gyakorlati megfontolásokon alapul és a szóbanllevő büntető rendelkezések hatályosságát kívánja előmozdítani. A közzétevő személyét ugyanis gyakran nem lehet kideríteni1, a felelős szerkesztő hivatásához tartozik azonban gondoskodni arról, hogy tiltott1 közlemény ne jelenten meg aiz időszaki lapban. Amikor tehát a javaslat a felelős szerkesztő önálló büntetőjogi felelősségét bűnössége esetén megállapítja, csak a felelős szerkesztő ügykörének következményét vonja le.
