Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)
Indokolás - Harmadik fejezet. A szerzői jog bitorlásának magánjogi következményei. A 65. §-hoz
Kártérítés és pénzbeli elégtétel. A 66. §-hoz. Kiegészíti a javaslat a hatályos szerzői jognak a kártérítésről szóló rendelkezéseit azzal, hogy a javaslat alapján követelhető kártérítés kiterjed az elmaradt nyereségre is. Ezzel a szabállyal a javaslat kártérítési joga összhangba jut a tisztességtelen versenyről szóló 1923 : V. te. 35. §-ának ily irányú helyes rendelkezésével. A kártérítés mértékét illetően a hatályos szerzői jognak felel meg az a rendelkezés, hogy' a kártérítés összege a bitorló gazdagodásnál kevesebb nem lehet (1921 : LIV. te. 18. § 1. bek.). Az 1921 : LIV. te. 30. §-ának azt a szabályát, mely szerint a szerzői jog bitorlása miatt megindított ügyekben a bíróság a kárnak és a gazdagodásnak tényét és mennyiségét minden körülménynek, nem vagyoni kárnál különösen a felek vagyoni viszonyainak is figyelembevételével legjobb belátása szerint állapítja meg, a javaslat csupán a nem vagyoni kárért járó pénzbeli elégtétel tekintetében tartja fenn kifejezetten. A vagyoni kár tekintetében ugyanis ilyen rendelkezésre a szerzői jogi törvényben nincs szükség. Ebben a tekintetben a Pp. 271; §-a kifejezetten rendelkezik afelől, hogy a bíróság kárnak, elmaradt haszonnak vagy alapjára nézve nem vitás vagy bebizonyított más követelésnek bírói megállapítástól függő mennyiségét, ha a felek részéről ajánlott bizonyítás megnyugtató eredményt nem nyújtott, vagy eredményt előreláthatólag nem Ígér, minden körülmény figyelembevételével legjobb belátása szerint állapítja meg, s amennyiben véleményének alkotásához szükségesnek találja, nemcsak szakértők meghallgatását, hanem bizonyításfelvételt és tudakozódásokat is hivatalból foganatosíthat. Ehhez képes! csupán a nem vagyoni kárért járó pénzbeli elégtétel összege tekintetében tartalmaz a javaslat külön rendelkezést, átvéve a sajtóról szóló 1911 ; XIV. te. 39. íjának 2. bekezdését. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a szóban.levő szabály csupán az ily elégtétel összegére vonatkozik, nem pedig a károsodás tényété is, mint az 1921 : LIV. te. idézett §-ának rendelkezése. A Pp. említett rendelkezése sem tartalmaz az általános szabályoktól eltérő rendelkezést a károsodás fényére vonatkozóan, mert ebben a tekintetben a Pp. 270. §-ának az a szabálya irányadó, hogy a bíróság a tényállítás valóságát vagy valótlanságát a tárgyalás és a. bizonyítás egész tartalmának szorgos méltatásával ítéli meg. Az a körülmény, hogy az 1921 : LIV. te. 30. §-a a károsodás tényének megállapítása tekintetében is alkalmazni rendelte a bíró szabad belátásának teret engedő kivételes szabályt, azzal függ össze, hogy .az 1921 : LIV. te. 30. §-a az 1884“ ; XVI. te. 29. §-ának átvételével keletkezett, a most idézett törvénycikk megalkotásakor pedig még nem volt hatályban az 1893': XVIII. te. 64. §-ának a bizonyítékok szabad mérlegelését rendelő szabálya a ténymegállapítás tekintetében. Kártérítés vagy a gazdagodás kiadása helyett szabad választást enged1 a javaslat a sértettnek méltányos díjazás követelésére. Ebben a nagy gyakorlati jelentőségű rendelkezésben követi a javaslat a német—osztrák javaslat szabályát, módot akarva adni a sértettnek arra, hogy kimutatható kár vagy gazdagodás hiányában is hozzájuthasson ahhoz, ami részére járna abban az esetben, ha vagyoni1 érdekű jogának gyakorlása beleegyezésével történt volna. Üj rendelkezése a javaslatnak az is, hogy a sértett kártérítésen felül az ezt megriadó tiszta nyereség kiadását is követelheti a bitorlótól. Tekintet nélkül, ugyanis arra, hogy a. sértett milyen nyereségre tehetett volna szert abban az esetben, ha jogát személyesen gyakorolta volna, nem lehet joga a bitorlónak arra, hogy a tiszta nyereségnek a kártérítést meghaladó részét megtartsa. Ezzel a méltányos rendelkezéssel a javaslat nagy- lépést tesz előre a szellemi alkotás oltalmának irányában és jelentékenyen fokozza a szerzői jogi szabályok megelőző erejét. A javaslat ebben a vonatkozásban is a német— osztrák javaslat példáját követi. Kifejezetten állást foglal végül a javaslat abban a kérdésben is, hogy a nem vagyoni kárért járó pénzbeli elégtétel iránti követelés átruházásának van-e helye. Ebben a vonatkozásban kifejezetten nemlegesen rendelkezik a javaslat s ugyanez az álláspontja az ily követelés átörökíthetősége tekintetében is. Ezt az álláspontot kellően indokolja a szóban- levő követelés sajátos természete. Hasonló az álláspontja a német—osztrák javaslatnak is. Több személy felelőssége. A 67. §-hoz. Több személy felelőssége tekintetében a javaslat követi Magyarország Magánjogi Törvénykönyve javaslatának 1722. §-át, amikor kimondja, hogy abban az esetben, ha a
