Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)
Indokolás - Harmadik fejezet. A szerzői jog bitorlásának magánjogi következményei. A 65. §-hoz
109 Kosán vágj' gondatlanságból történt-e, csupán a kártérítés és a nem vagyoni kárért járó pénzbeli elégtétel szempontjából van jelentősége. Ehelyütt is ki kell emelni, hogy a javaslat a vétkesség tekintetében különbséget tesz a magánjogi és a büntetőjogi következmények közt, amennyiben kártérítés követeléséhez elegendőnek tekinti a gondatlanságot, ellenben a büntetőjogi következmények alkalmazásához a jogsértés szándékosságát kívánja. Ezzel megszünteti a javaslat a hatályos szerzői jognak azt a visszásságát, mely szerint a nagyobb súlyú büntetőjogi következmények alkalmazásának ugyanazok a vétkességbeli feltételei, mint a kártérítésnek (1021 : LIV. te. 18. § 1. bek.). Az a rendelkezés, hogy saját gazdagodása erejéig a bitorló abban az esetben is felelős, ha sem szándékosság, sem gondatlanság nem terheli, az 1921 : LIV. te. 18. §-a 2. bekezdésében foglalt szabálynak felel meg. Nem változtat a javaslat a hatályos jogon abban a tekintetben, hogy a kártérítés mind a vagyoni, mind a nem vagyoni kárra kiterjed úgy, amint az 1921 : LIV. te. 18. §-ának 1. bekezdése rendeli. A kártérítési jog részleteit a javaslat 66—68. §-ai szabályozzák. Ami az abbanhagyási és a kártérítési kereset alanyi körét illeti, ebben a tekintetben a javaslal álláspontja az, hogy a szerzői jognak lényegesen a szerző személyéhez tapadására tekintve a keresetindításra a szerzőt, illetőleg bármelyik szerzőtársai feltétlenül fel kell jogosítani, tekintet nélkül arra, hogy megfelelő esetben jogosult-e az őt egyébként megillető vagyoni érdekű jogot a maga javára érvényesíteni. Ezt kifejezetten ki is mondja a javaslat: keresettel a szerző vagy bármelyik szerzőtárs felléphet akkor is, ha vagyoni érdekű jogát átruházta. Ezt a rendelkezést kétségtelenül szükségessé teszi már a javaslat rendszere i«. A szerző szellemi érdekű jogainak gyakorlása ugyanis független attól, hogy a szerző gyakorolhatja-e a maga személyében vagyoni érdekű jogait (11. § ul. bek.), sőt a szerző vagyoni érdekű jogának átruházása esetében is a további átruházáshoz, a szerzőnek (vagy örökösének) beleegyezése szükséges (22. § 2. bek.) S' a nyilvánosságra hozott alkotást végrehajtás útján is csak a szerző beleegyezésével lehet értékesíteni (18. §). Amikor végül a javaslat azt is megengedi, hogy a szerző alkotásának értékesítését átruházás esetében is megtilthassa, ha erre nyomós oka van (26. § ut. bek.j, akkor nem férhet kétség ahhoz, hogy a szerző jogát a bíróság előtt keresettel fellépésre semmilyen körülmények között nem szabad korlátozni. Figyelemmel kell lenni ugyanis arra a lehelőségre is, hogy a szerző vagyoni érdekű jogának gyakorlására jogosult személy — szándékosan vagy hanyagságból — elmulasztja a keresetindítást a bitorló ellen. Ebből a szempontból lényegileg a javaslat 29. és 30. §-ában szabályozott elállási jog intézményének alapgondolatát is kielégíti a javaslatnak szóbanlevő rendelkezése. Az, hogy a szerző vagyoni érdekű jogának gyakorlására jogosult személy a maga nevében léphet fel keresettel, világosan kitűnik a 65. § 1. bekezdésének általánosságban tartolt szövegezéséből1, mely a keresetindítás jogát nem korlátozza a szerzőre. Ugyanez áll természetesen a szerzőtől különböző oly személyre, aki a szerző szellemi érdekű jogának gyakorlására jogosult (20. § 2. bek.). A javaslatban meghatározott magánjogi következményekről szóló rendelkezéseket -alkalmazni) kell a javaslaton alapuló egyéb jogok tekintetében is. Ezt a 65. § uloisó bekezdése kifejezetten ki is mondja. A fényképek (87. §), az árjegyzékek, üzleti hirdetések, használati utasítások, lakásjegyzékek é’s más ily gyakorlati célú munkálatok (89. a képzőművészeti vagy iparművészeti alkotásnak nem tekinthető szövegkép (illusztráció), térkép, plasztikai mű, földgömb, földrajzi, helyrajzi (topográfiái), úgyszintén valamely probléma újszerű megoldását tartalmazó vagy egyébként újszerűséget mutató mérnöki vagy más műszaki vagy tudományos vonatkozású terv, rajz, ábra vágj' vázlat (90. §), végül a hírek védelme (93. §) tekintetében ez az elv már a vonatkozó §-ok szövegéből világos. Kiterjed azonban a szóbanlevő elv más olyan jogokra is, melyeknek gyakorlását a javaslat megengedi, bár nem tartoznak a szorosan vett szerzői jog körébe. Ilyen a házastárs joga az alkotás nyilvánosságra hozatalának vagy értékesítésének ellenzésére (31. §), az arcképen vagy szoborképmáson ábrázolt személy beleegyezési joga (32. §), a címzett beleegyezése levélnek vágj- más bizalmas természetű iratnak nyilvánosságra hozatalára (39. §), az előadó művész beleegyezése személyes művészi előadótevékenysége eredményének készüléken megrögzítésébe (35. és 36. §), a gyűjtemény szerkesztőjének beleegyezési joga egyes adalékok külön többszörösítésébe (37. és 38. §). Természetesen nem szorul kiemelésre, hogy a javaslat magánjogi rendelkezései alkalmazást nyernek a vélelmezett szerzőre (8. és 9. §), úgyszintén azokra a harmadik személyekre is, akik a szerző vagyoni érdekű jogát a javaslat 49. §-a értelmében a szerzői jog megszűnése után is jogosultak gyakorolni.
