Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - Fűtés s szellőzés
Lég- s vízfütés. 255 oly helyiségek kiftítésére, melyekben igen sok ember, égő lángok s egyéb kellő vízgőzforrások léteznek s ilyenek a színházak, hangverseny termek stb. A légfűtésnél mutatkozó hiányok hozták létre a melegvízfűtést. Ez általánosságban azon alapszik, hogy csövekben melegített vizet a fűtendő helyiségbe vezetnek. E fűtő módszer igen régi eredetű s állítólag szintén már az ó-római fürdőkben volt használatban, Említésre méltó, hogy Chaudesaignes kis franczia városban (Cantal megyében) a házakat csővezetékek útján egy forróvizű forrásból fűtik, hogy Baden- Badenben 1867 óta a városi templomot a közeli 67°-ú forrás vizével fűtik. Budapest sok hévizét, noha nem egyszer jött már szóba, hogy használja fel üvegliázak, téli kertek stb. fűtésére, csak a Duna vizének szaporítására tudja fordítani. A vízfűtés vagyis alsó nyomású vízfűtés általános berendezését a 142. ábra tünteti föl. Az alúl elhelyezett hengeres kazánból kiemelkedik az E szállócső s betorkollik az úgynevezett D feszülő edénybe, a mely a készüléknek legfelsőbb részét képezi s a szabad levegővel érintkezik úgy, hogy a víz szabadon kifeszülhet, mi által elhárít- tatik az, hogy a készülékben a nyomás a külső légnyomást felülhaladja. A feszülő edényből a víz a C s C' csöveken leszáll a B és B' kályhákba, a melyek a külömböző emeleteken a fűtendő helyiségek számának megfelelő mennyiségben állíttatnak fel. E kályhákból, a melyekben természetesen tűz nem ég, a visszatérő A és A' csövek lefelé vezetnek s legalúl egy csővé egyesülnek, a mely a kazán fenekébe szád- lík. Ha már a készülék teljesen, vagyis a feszülőedény bizonyos színtéjéig, vízzel van megtelve, s ha a H kazán közetlen tüzeléssel ftíttetik, a fölmelegedett víz csökkentett sűrűségénél fogva felszáll az E csőben, mi alatt nehezebb, hideg víz lép helyébe. Az E cső, valamint a D edény kellő burkolattal vannak óva a hővesztés ellen s így a víz a kazánban nyert hőmérséklettel jut el a C s C' csövekhez, melyekben az alább szálló hideg víz amannak helyet csinál. Ily módon folyton fris víz jut a szobakályhákba, míg a meleg veszteség folytán kihűlt víz a kazán felé siet s itt újból kimelegtílve ismét felszáll a D edénybe. Az ekkép keletkeztett körforgás még egy ideig tart a 142. ábra. Alsónyomású vízfűtés, tűz elalvása után is, t. i. addig, míg az egész víztömeg egyenletesen kihűl a külső levegő hőmérsékletére, mikor is meg kell szűnnie. A víz körforgásának sebessége a hőmérséklet külömbségétől függ ; mennél nagyobb ez, annál gyorsabb a víz mozgása is. Ez által e rendszer azt a tulajdonságot ölti, hogy bizonyos tekintetben önmagát szabályozza, mivel a víz annál gyorsabban száll alá, hogy ismét kimelegedjék, mennél hidegebb. Továbbá függ a körforgás sebessége a két vízoszlop magaságától s annál nagyobb lesz, mennél nagyobb e magasság. A melegvízfűtés azzal a kiválósággal bír, hogy a hőmérséklet a fűtött helyiségben minden nagyobb gond nélkül egyenletesen föntartható s soha sem emelked- hetik az egészségre ártalmas vagy veszedelmet hozó magasságra, mint a légfűtésnél igen gyakran. A fűtőfelszín arányosítására nézve meg kell jegyezni, hogy 1000 köbméternyi
