Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - Fűtés s szellőzés
252 Fűtés s szellőzés. kében, a mely részben az ő érdekök is lehet. A 138. és 139. ábrában kereszt- s horántmetszetét adjuk. Ez sugárkályhaként van szerkesztve vagyis keredékén sugárként kiálló bordákkal van ellátva. Régen ismert tény ugyan, hogy az érdes fűtőlapok több meleget sugárzanak ki mint a sírnák, mindamellett e fizikai igazságnak szobafűtési czélból való alkalma zását csak 1867-ben mutatta be egy angol kályha a párizsi világtárlaton, a mely ilynemű tetőiránt sugarasan kiálló bordákkal volt ellátva. Meidinger e sugaras alakot mint a 138. ábra mutatja elleste s érvényesíté. Minden eddig ismert kályhaszerkezettől abban külömbözik a Meidinger-féle, hogy rácsa nincs. A kályha főleg kőszénnel s kokszszal való tüzelésre van berendezve, kevésbbé használható benne a barnaszén. All az a öntött vas kuliajtó hengerből, a alúl-felűl nyilt kettős e palástból, mely amazt körülfogja, maga pedig egy szintén öntöttvas g aljazaton áll s felül az/fedő takarja. A töltöző henger több gyűrűs részből van összetéve, melyek közűi az alsó gyűrű rézsutosan felálló torokkal s légzáróan csukódó ajtóval van ellátva, a felső pedig a füstcsövet s a fedőt hordja ; a két végső rész közé több (három-négy) közép gyűrű van illesztve. A k ajtó a hamúkitakarítás czéljából fölfelé nyílik sa légvonat szabályzása végett oldalt tolható, mi által többé-kevésbbé nagy légjáró hasadékok keletkeznek. Ez által a tűz égése annyira hatalmunkban van, hogy az egész töltést már három valamint 24 óra alatt is elégethetjük s tehát pl. az éjen át csak épen a tűz lassú harapodzását tarthatjuk fenn; az ajtó teljes elzárására elalszik a tűz. Az ajtó félretolása egyszerűen a lábbal is történhetik. A torokgyűrű felső széle sarló alakú lemezzel van részben elzárva, hogy a torkon betóduló levegő kénytelen legyen a tüzelék közepére hatolni s ez utóbbi a torokba ne essék ki. A gyűrűk érintkezési pontjai maguk, egymást közt s az aljazatta! jó agyaggal vannak összetapasztva. Egy ily kályha 1870/71 szigorú telén 65 napon át hitetvén kisérletkép, három 202 köbméternyi térfogattal biró szobát olykép tartott egyenletes hőmérsékletben, hogy ez átlag reggel 15, délben 18 és este 17 fokra rúgott, míg a leghidegebb napokon a külső és belső levegő közt a hőmérséklet nem kevesebb mint 39 fokot tett ki. Elhasználtatott pedig összesen 19 mázsa koksz. Ennek mázsáját egy forintjába számítva, a napi fűtés átlag, a gerjesztő fát is belétudva, 30 krajczárba került. E mellett, a meleg átalában egyenletes s kellemes volt. A mi a kályha melegének szabályozását illeti, két eszközzel bnumk a légvonat erejének elváltoztatására : egyik a kályhaajtó s a liamúszekrény kisebb-nagyobb elzárása, a másik a kályhacső kulcsa. A mi az elsőt illeti, ebben kályháink rendesen igen hiányos berendezésiiek, mivelhogy az ajtó s hamuszekrény a levegő behatolásának sok hasadékot hagynak nyitva. A kályhakulcs pedig a légvonat elzárására igen veszedelmes eszköz, mivel a fojtott égés közben kifejlődő ártalmas gázok köny- nyen kiáradhatnak a szobába s nemcsak az egészséget rontják meg, sőt halált is hozhatnak. Ez eszközök tehát tökéletlennek mutatkozván, egyéb szabályzók Meszelésére fordíták egyesek gondjukot. Egy a rácson át haladó levegő szabályozására szellentőt talált fel, a mely két külömböző fémpálczából készült rugóval áll kapcsolatban s a mely a fokozódó hő folytán egyre jobban görbül, a rákövetkező kihűlés folyamában pedig ismét megnyúlik s e szerint erős tűznél a szellentőt elzárja, a gyöngénél megnyitja. Egy másiknak rendszere szerint a tűzbe toluló levegő nyo137. ábr. Riszt-féle töltöző.
