Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - Az inga és központfutó gépek
középfutó erő nevét ; nem egyéb az érintői erőnél, mely itt látszólag sugár irányban nyilvánul. Mennél nagyobb a sebesség, annál nagyobb lesz a törekvés is, hogy az érintői irányban fusson. A maga körül forgó, lágy test tehát leginkább ott tágul ki, hol forgó sebessége a legjelentékenyebb, mert a tömeg ott igyekszik a középponttól a legnagyobb erőhatással eltávolodni. Az egyenlítő kidomhorodásán ez erőhatást a szó teljes értelmében megvalósítva látjuk. Szembeszökőbben mutatkozik ez a Szaturnus külső alakján, mely bolygónál a sokkal gyorsabb forgás következtén az egyenlítő öve kifelé hajtatott annyira, hogy végre az anyatesttől elvált, s most mint az egyenlítő síkjában szabadon lebegő gyürürendszer futja be pályáját s magvával, a Szaturnussal csak a nehézkedés törvénye által van szorosan összekötve. Flateau a Szaturnus képződését mesterséges módon utánozta. Terpentin, viasz s ilyek keverékéből nagy folyós csöppeket, melyek épen a víznek fajsulyával bírnak, vízzel telt edénybe tett, és ezt tengelye körül gyors forgásba hozta. Ha sikerült ilyen csöppet a kellő középre terelni úgy, hogy közép- tengelyével forgás közben egy helyt marad, előbb ellapul a sarkokon, az egyenlítő kidagad, utóbb az egyenhtői öv leválik és úgy övezi a magvat, mint a Szaturnus gyűrűje, ha pedig a mozgás nem egészen szabályos, vagy ha a csöpp tengelye csak valamivel odább esik, a gyűrű elveszíti szabályos alakját, mindinkább megvastagodik azon a helyen, mely a legtávolabb lebeg, s az egész tömeg végre oda húzódik ; ennek folytán a szembeeső ponton megszakad s a gyűrűből golyóalaku hold képződik. Valószínű, hogy a bolygók összes holdjai hasonló módon keletkeztek, s hogy a meteorkövek az ily szakgatások omolványai, tehát apró bolygó-holdak. A központfutó erőnek alkalmazása nem kisebb érdekű mint a természeti tünemények ; a technika leg- külömbözőbb terén találkozunk vele. Gyorsan forgó kerekek segedelmével a vizet jelentékeny magasságra vagy messzi terii- Központfutás szabályozó, letekre röpíthetni el. Központfutó szivattyúk s központfutó fecskendők sokféle elrendezéssel szerkesztettek. Mert még a levegő is, mint minden súlyos test, követi az érintői erőt s kifelé törekszik, ha két üres korong közt, ezekkel együtt gyorsan körben forgattatik. Ez tette lehetővé ama nagyszerű légszivattyúk építését, melyek Londonban s más városokban a légnyomásu csomagszállításra használatban vannak, s melyekről e kötetnek egy külön fejezetében lesz még szó. A központfutó erő hatása a gépépítés szakában kiváló eszközül szolgál a gép- menet gyorsításának szabályozására. Az úgynevezett központfutást szabályozok két nehéz golyóból (67. ábra) állanak, melyek két szár által a b gerendűre vannak erősítve. Ezt a gerendűt a géperő, gőz- vagy vizi-erő forgásba hozza, s pedig annál gyorsabban, mennél gyorsabban működik a gép. A forgásban természetesen részt vesznek a golyók is, s a központfutó erőnél fogva többé-kevésbbé röpittetnek kifelé. Ha már most a két szárt közetlemil egy emeltyűvel képzeljük összekötve (lásd a «Gőzgépek feltalálása» czímű fejezet ábráit), melynek fel-alájárása egy csapot nyit meg s ezen a gőzkazán gőzsugara lövel ki, nyilván való, hogy a gép menetének sebességében beálló minden változás azonnal önmagát igazítja ki. Mert mihelyt az erő nagyon lassan működik, összeesnek a golyók, az emeltyű leereszkedik s jobban megnyitja a gőzcsövet ; ha a gép nagyon gyorsan kezd járni, a csap a golyók által fölebb emelt emeltyűvel részben bezáródik s a gőzáramlata ezzel korlátoltatik. 52 Az inga és központfutó gépek.
