Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - A világítás, különösen a gázvilágítás s az ezzel kapcsolatos iparágak
211 A világítás, különösen a gáz világítás s az azzal kapcsolatos iparágak. Ezek szerint a petroleum-lámpában a lángzó bír különös fontossággal, melyet a 113. ábrán mutatunk be. Az M lapos kanóczot az ebbe fogódzó B fogaskerekecske emeli; a hüvely, melyben a kanócz jár, sokszerűen átlukgatott burokkal van körülvéve. A láng fölé a C kúpalakú borító borul, mely fölül közepén nyilásos, a melyen a láng kiemelkedve ég. A lánghoz minden oldalról sok levegő férkőzik, mi által nemcsak az elégés lesz teljessé, hanem a kúpborítón belül felvonuló élénk légjárás a szélesre- nyomott lángot is megnyújtja, mi által a világító hatás jelentékenyen öregbedik. A petróleum-lámpánál mindenek fölött figyelembe veendő, hogy minden rész tökéletesen záródjék, mert e világító anyag a leggondosabb finomítás mellett is szagát el nem veszti s mivel az illékony olajok közé tartozik, elégetése az oly készülékekben, melyek csak a legkevesebb petroleumgőzt is elillantatják, nem tanácsos. Fő figyelmet tehát arra fordítottak, hogy az olajtartó nagyon közel ne tétessék a lánghoz. A legczélszerűbb szerkezetű e tekintetben a 114. ábrában lerajzolt petróleum-lámpa. Az olajat a csavarral zárható a nyilason öntik a b tartóba, a mely a kanócz-hüvelyt körbe fogja s csak alanti részében van egy vízszintes csővel amazzal összeköttetésben. Egyebekben a bélhüvely s az olajtartó közti tér szabad, s mivel folytotonosan lég járja be, a mely alúlról a hengerbe tódul a lánghoz, a petroleum a tartóban hidegen marad. A bél kerek kanócz kettős légjárattal, a kellő oxygént azonban a nagyon nyakonszorított henger juttatja a lánghoz, a melynek szűk részének körülbelül 5 milliméternyire magasan kell a bélvég fölött állania, úgy hogy az egészben mintegy 5 centiméternyi magas láng a szűkület fölött ég. A bemutatott petróleumlámpa-szerkezeteknél mint láttuk, az olajtartó nem esik oly messze a láng- zótól, hogy egy-két órai égés után a még meglevő petroleum többé-kevésbbé meg ne melegedjék, mikor is, mint tudjuk az olajtartó szabad terét a petroleum kigőzölgési termékei töltik ki, melyek csakoly gyúlékonyak mint a világító gáz. Ezt tudva, a petróleumlámpák eloltása körül vigyázattal kell eljárni, de nem mondhatók vigyázatosaknak azok, kik a petróleumlámpát úgy oltják el, hogy az üveghengerbe felülről beléfúnak. Ilyenkor megeshetik az, hogy a láng valamely hézagon becsapódik a gyúlékony gázhoz s ez kigyúladván szétrobbanthatja az egész lámpát. Alapok által sűrűn'följegyzett petróleum-szerencsétlenségek legtöbbje ily elővigyázatlan eloltásból keletkezik. Az eloltást azért úgy kell eszközölni, hogy valamennyire lecsavartatván a kanócz, az alúl levő légvonatos rácson át kell elfújni a még pislákoló lángot. Az új világító anyagok két érdekes lámpa feltalálására nyújtottak alkalmat, melyek közül az egyik fölmerülése kezdetén nagyon kapós lett. Ezek a ligroinlámpa ésahydrocarbür gázlámpa. A nyers petroleum, mint külömböző hydrogének keveréke, oly illékony alkotó részeket tartalmaz, melyek miatt tűzvészes anyag. Csak ama részek kipárlalása által válik használhatóvá, de a veszedelmesség már most természetesen fokozott mértékben van benn a különválasztott termékben. A petroleum tömeges finomítása által ez illékony olajok, melyek nafta gyűjtőnéven kerülnek a 114. ábra. Ditmár-féle petróleum-lámpa.
