Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)

3. kötet - Az inga és központfutó gépek

48 Az inga és központfutó gépek. A metronóm úgynevezett összetett inga, azaz olyan, mely nemcsak hosszában tartalmaz több anyagi pontot, hanem széltében s vastagságában is. Ha ilyennek hosszáról szólunk — már pedig szigorúan véve a természetnek minden lendülő teste összetett inga — azt a hosszt értjük alatta, melylyel az egyszerű ingának birnia kellene, ha egyenlő sebességgel kellene lengenie. Azt a pontot, mely a hosszaságot a forgási ponttól fogva mutatja, lengési pontnak mondjuk. A lengési pontnak a forgási ponttól való távolságát könnyen megtalálhatjuk az úgynevezett megfordítható inga (Reversionspendel) által. Ha t. i. egy összetett ingának, — vegyük, hogy az egy egyenletes tömöttségtí négyszegű vasrúd, — len­gési pontjára kés-élt erősítünk, s az ingát ezzel lengetjük, az előbbi forgási pont lesz lengési ponttá ; ezt addig próbálgatjuk, mig az inga mindkét végen nem mutatja ugyanazt a lengéstartamot. A két kés-él távolsága adja eredményül a hosszaságot. Ha a lengés tartama mindkét oldalon egy másodpercznyi, a másodperczes inga hossza tudva van. E két pontnak változtatása, megfordítása adta e készüléknek nevét. Ennek feltalálója Kater angol. (1818.) Foncaillt kísérlete. Valamint az inga az által, hogy nagyobb hegysé­gek közelében tetöirányos helyzetéből elhajlik, a földünk tömöttségének súlyának meghatározására szolgál eszközül, valamint továbbá—miről alább meggyőződünk — annak alakját lehet ki tudni általa, azonképen meg lehet vele bizonyítani, hogy föl­dünk tengelye körül forog. Erre nézve szemmel látható bizonyitékot első nyújtott Foucault. Ennek kísérlete abból az általános törvényből indul ki, hogy lengő, forgó, egyáltalán egy síkban mozgó testek minden környülállások közt síkjukat, melyben mozognak megtartani igyekszenek. E törvényre elég példát lehet idézni : a gyerme­kek játékszerét, a bugócsigát, mely hegyén forogva az által egyensúlyba tudja magát tartani, ha tengelye ferde irányt is ölt, az ágyúgolyót, melyet a cső tekerült vont barázdái forgásra kénytelenítenek, melynek állandósága a repülő pálya megtartását föltételezi. Ugyan e törvény szerint a lengő inga is minden környülállás közt igyekszik megtartani pályáját, a lengési síkot. Ha pl', a 61. ábrában az a kampóba ólmosfona- lat akasztunk s azt lengésnek indítjuk, hogy kitéréseit pl. abc irányba tegye, ezt az irányt meg fogja tartani, ha mindjárt az állványt, a földgolyó éjszak-sarkát ábrá­zoló aljat a rajta levő kengyellel együtt, lassan forgatjuk tengelye körül akképen, hogy az 1 ső (61. ábra) helyzetből a 2-dik (62. ábra) helyzeten át az egész kört bejárja. A lengési sík változatlansága.

Next

/
Oldalképek
Tartalom